A járat, amit nyitnak pedig az airBaltic menetrendjében Hévíz-Balatonként szereplő Sármellék, ahova a lett légitársaság május 4. és szeptember 28. között heti egyszer, szombatonként repteti 76 személyes Q400-as gépét. Hévíz nem az egyetlen új desztináció a különleges zöld színéről beazonosítható airBaltic hálózatán. Április 6-án debütált Larnaka, Hévízzel azonos napon száll fel az első olbiai járat, majd június 6-n pedig Rijeka Krk szigeten található repterére indul az első gép. Utóbbiak bizonyára nem azok a járatok, amelyek a hévízire ráhordanak. A Balatonhoz inkább FÁK-államok - azon belül is leginkább Oroszország - utasait, illetve a skandinávokat várják. Persze egy menetrend szerinti járatnak akkor van értelme, ha kifele is töltik - hívta fel a figyelmet Janis Vanags, az airBaltic kommunikációs elnökhelyettese. Elmondta: számítanak a magyar közönségre mindkét magyarországi járatukon.
És nem csupán azért, mert - mint arra Imants Liegis nagykövet felhívta a figyelmet - Lettország egy „wifi wonderland”, ahol mintegy 2000 hotspoton keresztül a világon a negyedik leggyorsabb internetét élvezhetjük. Persze Liegis sem mulasztotta el megjegyezni, hogy jövőre Riga lesz Európa egyik kulturális fővárosa. És Lettország ennél sokkal több. Emellett több útvonalon is jól jöhet az airBaltic hálózata rigai átszállással.
A lábadozó Martin Gauss helyett Gauss üdvözletét átadó Michael Grimme, a vállalat kereskedelmi igazgatója oszthatta meg azt az örömteli hírt, hogy 2012-ben veszteségét már közel 100 millió euróval csökkentő airBaltic 2014-ben nyereséges lehet.
2011-ben igencsak rezgett a léc a lett fuvaros alatt. A társaság csődvédelmet kért. Végül a politikai szálat sem nélkülöző vitát követően a mára 99,8%-os többségi tulajdonos lett állam megmentette a céget, cserébe a korábbi elnök-vezérigazgató és kisebbségi tulajdonos Bertolt Flick távozását kérték.
A légitársaság részvényeinek 47,2%-át cégén, a Baltic Aviation System-en keresztül birtokló Flicket október 4-i lemondása után a Malév vezéri székéből felálló Martin Gauss követte és megkezdődött a cég átalakítása. Ennek során 2012-re mintegy 8%-kal, 3,351 millióról 3,089-re csökkent az utasszám, viszont az egy utaskilométerre jutó költség egyre jobban megközelítette az egységre jutó bevételt.
Grimme elmondta: 2016-ban 4 millió utasa lehet a vállalatnak. A közel 60 desztinációját jelenleg 28 géppel repüli az airBaltic. A flotta azonban változik, a Boeingokat a gazdaságosabb Bombardier CSereies típusra cserélik. A kanadai gyártótól eddig összesen 148-at rendeltek az először idén júniusban felszálló típusból, ebből 10 az airBaltic-é, de további 10-re jelentett be opciót a cég Janis Vanags elmondása szerint.
