Az Önkéntes Zajszigetelési Program első fázisa 2008 októberében kezdődött a repülőtérhez közeli Üllőn (amely pontosan a leszálló gépek útvonala alatt fekszik), ezt követően 2009-ben Budapest XVIII. kerülete következett, majd 2010-ben Vecsésen, 2011-ben pedig a XVII. kerületben folytatódtak a munkálatok. A program kivitelezésével megbízott cég a zajterhelésnek legjobban kitett, a repülőtérrel szomszédos ingatlanok hálószoba-ablakain végzett zajszigetelést, valamint szellőztető berendezést helyezett el annak érdekében, hogy nyáron, csukott ablakok mellett is lehetséges legyen a friss levegő beáramlása és nem utolsósorban a pihenés.
A beruházás által érintett területek
pontos meghatározását a repülőtér a vonatkozó zajvédelmi jogszabályok alapján végezte. A zajszigetelésre olyan lakók jelentkezhettek, akik esetében a jelenlegi és jövőben várható légi forgalom alapján az átlagos nappali zajterhelés meghaladhatja a 65 dB-t, vagy az átlagos éjszakai zajterhelés túllépi az 55 dB-es határértéket. A beruházás értéke ingatlanonként hozzávetőleg 300-400 ezer forint közé tehető.
A program elindításával
a Budapest Airport önkéntes vállalást teljesített, hiszen ezen intézkedéseket a jogszabályok csak az úgynevezett zajgátló védőövezetek kijelölését követően tennék kötelezővé. Noha a reptér üzemeltető minden tőle elvárható eszközzel hozzájárult kijelölési eljárás sikeréhez, a folyamat nagyon bonyolult és immáron 15 éve húzódik. Ennek végét – az érintett lakossági csoportok iránti felelőssége miatt – a Budapest Airport nem kívánta megvárni.
A zajszigetelési program egyébként
nem egyedi lépés, hanem a Budapest Airport nagyszabású környezetvédelmi kezdeményezéseinek egyike. A cég a fenntarthatóság jegyében jelentősen csökkentette szén-dioxid kibocsátását, speciális berendezésekkel javítja a környékbeli élővizek minőségét, valamint a további zajcsökkentés érdekében megkezdte egy korszerű hajtómű próbahely megépítésének előkészületeit.
Szarvas Gábor,
a Budapest Airport környezetvédelmi és munkabiztonsági igazgatója elmondta: „Célunk továbbra is az, hogy a szomszédos közösségek számára megtaláljuk az egészséges egyensúlyt a repülőtér közelségéből származó előnyök és a működéséből eredő egyéb hatások között. Ezzel természetesen nem zártuk le örökre a zajszigetelést, hiszen indokolt esetben bármikor számíthatnak ránk a környéken lakók. A térség egyik legjelentősebb gazdasági szereplőjeként és egyben egyik legnagyobb munkaadójaként valamint adófizetőjeként kiemelt felelősséget érzünk a környező települések lakossága iránt.”
