2011-ben az eseti jegyek és a teljes árú bérletek forgalma 1,5%-kal nőtt, a 24 órás jegy eladása 17%-kal haladta meg az bázisértéket. 2012-ben tovább folytatódott az az évek óta fennálló tendencia, hogy a napijegyek eladása erőteljesen fokozódik. Ez részben betudható annak, hogy a turizmus (vendégéjszakák száma) egy év alatt 4,5%-kal nőtt, és a külföldről idelátogatók szívesen használják a BKV járatait. A 24 és 72 órás jegyek érvényességét a BKK javaslata nyomán a Fővárosi Közgyűlés a MÁV-Start vonataira és a Volánbusz járataira is kiterjesztette, emellett a jegyek ára évek óta változatlan, melynek keresletélénkítő hatása volt.

A jegyek és bérletek eladása szintén erőteljesen növekszik, melyben meghatározó szerepe van az üzemanyagárak folyamatos emelkedésének. A bevételek növekedése a külső tényezők mellett a jegyellenőrzés szigorodásának, a hatósági jogkörrel rendelkező közterület-felügyelők alkalmazásának is köszönhető. A növekedés 2012. elején is folytatódik. 2011 januárját valamint 2012 januárját összehasonlítva látszik, hogy az év első hónapjában 3,49%-kal vásároltak többet a különböző jegytípusokból. Ezen belül a 24 órás jegyek eladása 12,63%-kal nőtt még az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest is; míg a 72 órás jegyeké 16,34%-kal, a hetijegyeké 15,82%-kal, a Budapest kártyáé pedig 6,53%-kal többen vették.

Összesen 5,18%-kal több bérletet értékesítettek a budapesti tömegközlekedésben idén januárban a tavalyihoz képest. 2011-hez képest 1,18%-kal többen vettek teljes árú bérletet, míg a tanuló bérletek iránti igény 9,64%-kal, a nyugdíjas bérletek iránti kereslet 9,18%-kal nőtt. A kisgyerekes bérletekből 16,70%-kal több fogyott, ami annak is köszönhető, hogy 2012-től a budapesti lakcímmel rendelkező szülők szélesebb köre használhatja a BKK javaslata nyomán a kedvezményt: azt a gyermekgondozási segélyben (GYES) és gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesülők mellett a terhességi gyermekágyi segélyben (TGYÁS) és gyermekgondozási díjban (GYED) részesülők is igénybe vehetik. Ezáltal további 41 ezer kismama számára vált elérhetővé a kedvezményes bérlet megváltásának lehetősége.

Napi szinten tapasztalható, hogy a közterület-felügyelőkkel megerősített ellenőrzések lényegesen hatékonyabbak, ennek köszönhetően csökkent a bliccelési hajlandóság.   

A közterület-felügyelők a jegyellenőri csoportok mellé beosztva – mint hatósági személyek – védik a tömegközlekedés járműveit és azok állagát. Mivel rendelkeznek hatósági jogkörrel, kiegészítik a közfeladatot ellátó jegyellenőrök intézkedéseit, segítik őket a személyi adatok felvételében vagy akár a jogosulatlanul utazók utazásból történő kizárásában. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a BKV-ellenőrök – hatósági jogkör híján – nem igazoltathatják és fel sem tartóztathatják a jegy nélkül utazókat. Ezt sajnos az utasok jelentős része kihasználta; ellenőrzéskor megtagadták okmányaik átadását, hamis adatokat diktáltak be, illetve intézkedés nélkül egyszerűen elsétáltak. A közterület-felügyelői részvétel és a segítségükkel ellenőrzött járművek körének bővítése azonban jelentős mértékben csökkentette a BKV Zrt. szolgáltatásait érvényes jegy és bérlet nélkül igénybe vevők számát, mivel a felügyelők a bliccelőkkel szemben hatósági jogkörüknél fogva eredményesebben intézkednek, a bliccelők személyes adatait elkérhetik és ha a bliccelő nem adja ezeket át, akkor az érintett személyt a helyszínen tarthatják a rendőrség kiérkezéséig. 

A közterület-felügyelővel kiegészült ellenőrcsapatok rendkívül eredményesen működnek, a közterület-felügyelők hatósági jogkörének köszönhetően. 100 ezer ellenőrzésre vetítve az utasok 40%-ánál van szükség a közterület-felügyelők bevonására, a bliccelő utasok mintegy 61%-a önként együttműködött az ellenőrökkel. 23%-kal több bliccelő utast szűrtek ki, 242%-kal több helyszíni pótdíjat szedtek be. Az utólagos, hivatalos okmány vagy rendőrségi adatlekérés alapján történő pótdíjazás 91%-kal több volt, és 99%-kal csökkent a bemondás után fölvett adatok alapján történő pótdíjazás. 94%-kal kevesebb utas távozott intézkedés nélkül.  A közös ellenőrzést továbbra is szándékunkban áll fenntartani, és a Fővárosi Közgyűlés döntése nyomán ez 2012-ben is biztosított. A BKV éves szinten 51,5 milliárd forint menetdíj-bevételének és a kapcsolódó 16,4 milliárd forint árkiegészítésének védelmében szükséges a közterület-felügyelők további részvétele az ellenőrzésekben.

Az ellenőrzés hatékonyságának fokozódása a bevételek növekedésében is szembetűnő: a 2011. évi 50,1 milliárd forint menetdíj-bevételi tervet mintegy 2,03%-kal, vagyis 1,018 milliárd forinttal teljesítette túl a BKV. A menetdíj-bevételi többlet egy részét külső tényezők (üzemanyag árak alakulása, EU-elnökség turisztikai többlete, előnyösebb Sziget-megállapodás) magyarázzák, azonban jelentős többletet a jegyellenőrzés szigorodása indokol, azaz a közterület-felügyelők részvétele a folyamatban. A közterület-felügyelők bevonása, a BKK által kidolgozott új tarifapolitika és a Közgyűlés döntései nyomán 2011-ben és 2012-ben az áremelések elmaradása láthatóan beváltak, a bevételek növekedése az első hónap adatai alapján pedig 2012-ben is folytatódhat.