Összeadni mindenki tud?

Néhány évvel ezelőtt nagy vihart kavart a légitársaságok körében az az uniós rendelet, amely a minden díjat és illetéket tartalmazó végár kommunikálására kötelezte őket. Előtte igen gyakran előfordult az a helyzet, hogy a 49 900 forintért reklámozott jegy az egyik fuvarozónál illetékekkel együtt 73 ezerbe, míg a másiknál csak 68 ezerbe került végül az utasnak. Az utazási irodákra jelenleg nem vonatkozik ilyen szigorú szabályozás, de elképzelhető, hogy néhány éven belül erre is sor kerül.

Azóta eltelt némi idő, és – úgy tűnik – a légitársaságok megbékéltek a helyzettel. Igaz azonban, hogy egyes fapadosok mintha mégis megtalálnák a szabályozással kapcsolatos kiskaput: a poggyászért, az ülőhelyválasztásért, az expressz bejelentkezésért pótdíjat kérnek, így végül a néhány száz forintért hirdetett jegy mégiscsak 15-20 ezerbe kerül a fizetéskor.

A légitársaságok azonban most nem ellenük, hanem az utazási irodák árképzési gyakorlata ellen emelték fel szavukat. Májusi ülésén a Magyarországi Légitársasági Képviseletek Szövetsége (BARIH) ugyanis úgy döntött, hogy a Versenyhivatalhoz fordul, mivel méltatlannak tartja, hogy uniós előírások alapján számára kötelező a bruttó (minden költséget, így illetékeket is tartalmazó) árképzés alkalmazása, míg a tour-operátoroknak nem. Az aktuális esemény fényében döntöttünk úgy, hogy körülnézünk, milyen szabályozás vonatkozik jelenleg az irodák árképzési gyakorlatára.

Sokat javult a helyzet

2006–2007-ben egyszer már reflektorfénybe került az árfeltüntetési gyakorlat: akkor több száz irodát pénzbírságra kötelezett a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség az árfeltüntetéssel kapcsolatos hiányosságokért. Azóta sokat javult a helyzet, látható, az utazási irodák jobban odafigyelnek erre a területre. Még mindig akadnak persze, akik a kötelező előírásokat munkájuk során olykor nem követik százszázalékos precizitással – mutatott rá az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkárságának főtanácsosa, dr. Gyenizse Dorottya. Ennek ellenére kijelenthető, helyes irányba indult a gyakorlat. Az árfeltüntetés korrekt bonyolításához nem kell különösebb „bravúrokat” végrehajtaniuk az irodáknak. Jó vezérfonál a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége és az egyik jelentős piaci szereplő között néhány éve kötött „megállapodás”.

A cég arra vállalt kötelezettséget, hogy a programfüzetében és egyéb programfüzetjellegű kiadványaiban feltünteti a részvételi díj forintban meghatározott összegét és azt, hogy ez mely szolgáltatásokra nyújt fedezetet. Feltünteti továbbá a tájékoztatóban megfelelő módon – legalább ugyanakkora betűméretben és jellegében azonos megjelenítésben, mint a részvételi díj –, hogy melyek azok az egyéb díjak, költségek (költség neve, összege), amelyek a részvételi díjban nem szerepelnek, azonban az utazási szerződés alapján a fogyasztót terhelik.

Annak érdekében pedig, hogy a fogyasztó ne a szórólap vagy akár egy hirdetés elolvasása után, az utolsó pillanatban ismerje meg az utazás árát és azt, hogy az milyen elemekből tevődik össze, a cég vállalta, hogy tájékoztatást ad azokról a fogyasztókat terhelő költségekről, amelyek nem szerepelnek a részvételi díjról szóló hirdetésekben. Tehát az irodáknak minimum etikus a reklámokon, hirdetéseken feltünteti a részvételi díj összegén felüli egyéb díjakat, illetve azt, hogy erről a fogyasztók a szerződés megkötése előtt hol kaphatnak tájékoztatást.

Tájékoztatási kötelezettség

A fogyasztóvédelmi törvény szerint az áru fogyasztói forgalomba hozatalakor a forgalmazó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról, az eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság területén törvényes fizetőeszköz szerint meghatározva, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.

Ez egy generális szabály, ám az utazási szerződésekről szóló kormányrendelet pontosabban fogalmaz: ha az utazási vállalkozó az általa meghirdetett utazások feltételeit és programját a programfüzetében közzéteszi, annak – úttípustól függően – egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell a díj forintban meghatározott összegét, és hogy ez mely szolgáltatásokra nyújt fedezetet, a befizetendő előleget, a díj fennmaradó részét és megfizetésének rendjét.

Nem lehet tisztességtelen

Figyelmeztető lehet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály, amely szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges, és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Vásárlásra felhívás esetén pedig jelentős információ az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló ár, illetve díj vagy – ha az áru jellegéből adódóan az árat, illetve díjat nem lehet ésszerűen előre megállapítani – az ár, illetve díj megállapításának módja, valamint az összes járulékos költség!

Illetve ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre megállapítani, annak feltüntetése, hogy milyen további költségek merülhetnek fel.

A „pult után”

Dr. Gyenizse Dorottya is úgy látja, a piaci szereplők próbálkozhatnak figyelemfelkeltő reklámokkal, árakkal, ám az összes költségnek egyértelműen ki kell derülnie. Mégpedig nem is mindegy, hogy mikor, fizetés előtt az utazónak már tisztában kell lennie a végleges összeggel, vagyis a „pulthoz való járulást követően”, már nem érhetik meglepetések. A fogyasztóvédelmi szervezetek még egy lépéssel tovább mennek.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság például egy bírósági határozatra is hivatkozva állítja, a szolgáltatások árát egy összegben kell meghatározni, s a hirdetésekben is ennek kell szerepelnie. Szerintük nem lehet érv az árkülönbözetre az olyan kötelező költségek felszámítása, mint a repülőtéri illeték, a transzfer vagy a vízumdíj, amelyeket előre is be lehetne építeni az árba.

Teljes árat kell hirdetniük a légitársaságoknak

2008. október 30-án jelent meg a légi fuvarozókra vonatkozó uniós rendelet (1008/2008/EK), amely november 1-jén már hatályba is lépett. Fontos rendelkezése egyebek mellett, hogy az unió határain belül, illetve az uniós és a nem uniós országok között közlekedő légi járatokra vonatkozó teljes árat minden esetben fel kell tüntetni az összes adóval, illetékkel és pótdíjjal, valamint az azokra vonatkozó feltételekkel annak érdekében, hogy a fogyasztók a különböző légitársaságok árait hatékonyan összehasonlíthassák. A jogszabály külön kitér az interneten közzétett árakra. A választható felárakat egyértelmű, átlátható és világos formában már a jegyfoglalási folyamat kezdetén fel kell tüntetni, és azok elfogadásáról az ügyfél dönt.


Love is in the Air – Szerelem a levegőben

Love is in the Air – Szerelem a levegőben 

Hét Valentin-napi utast különleges ajándékkal leptek meg a Wizz Air fedélzetén.
Filmforgatás miatt ezen a hétvégén is lezárják a Lánchidat

Filmforgatás miatt ezen a hétvégén is lezárják a Lánchidat 

Ahogy ez a múlt hétvégén is történt.
Magyar munkatársakat keres kabinszemélyzeti csapatába a dubaji légitársaság

Magyar munkatársakat keres kabinszemélyzeti csapatába a dubaji légitársaság 

A légitársaság február 15-én 9 órától Budapesten, Courtyard by Marriott Budapest City Center hotelben tart Nyílt Napot
Drágulnak a kompjegyek Görögországban

Drágulnak a kompjegyek Görögországban 

Akár 15 százalékos áremelkedés is várható májustól.
2024 legnépszerűbb buszos úti céljai

2024 legnépszerűbb buszos úti céljai  

Néhány meglepetés is bekerült a legjobb 20 közé.
Átvette első Airspace kabinnal készült repülőgépét a Wizz Air

Átvette első Airspace kabinnal készült repülőgépét a Wizz Air 

Az utasélmény új generációját képviseli az Airbus most átadott repülőjének kabinja.
Légi tisztelgés az osztrák zseni előtt:  világ körüli útra indul a „Strauss-gép”

Légi tisztelgés az osztrák zseni előtt: világ körüli útra indul a „Strauss-gép” 

A „Strauss-gép” Bécs zenei nagykövete lesz.
Íme, a fenntartható tengeri utazás legújabb formája

Íme, a fenntartható tengeri utazás legújabb formája 

Izgalmas és fenntartható lehetőség az Atlanti-óceán átszelésére: egy vitorlás teherszállító hajó.
Ötnapos vasúti sztrájk Belgiumban

Ötnapos vasúti sztrájk Belgiumban 

Nem csak a légügyi dolgozók elégedetlenek, hanem három belga szakszervezet is ötnapos vasúti sztrájkot tervez február utolsó hetében.
Belgiumból nem indulnak repülőjáratok csütörtökön országos sztrájk miatt

Belgiumból nem indulnak repülőjáratok csütörtökön országos sztrájk miatt 

Brüsszelben országos szakszervezeti demonstráció lesz csütörtökön, amelyhez szinte teljes körű munkabeszüntetés is társul.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.