Tehát nem április 25, ahogy eredetileg tervezték és nem heti két járat, hanem heti három hétfőn, szerdán és pénteken. A társaság azonban nem a Velencétől kb 50 kilométerre fekvő Treviso egykori katonai repterét adja el Velenceként, hanem a lagúnákra épült város repülőterét, Marco Polo-t. Ahova egykor a mára repüléstörténetté vált Sky Europe is repült, majd a problémái halmozódásával ők is átpártoltak az olcsóbb Treviso-ba. Velencét repülte a Malév is.
Joggal merül fel a kérdés, hogy egy teljesen új szereplő, mely alig egy hónapja debütált az európai légi piacon, hogyan fog teljesíteni ezen a többször megpróbált útvonalon. Claver ugyan a miérteket nem kereste a fapadosok és Malév velencei sikertelenségére, hanem bizakodva tekint a Volotea szereplése elé. Bizalma oka lehet, hogy a Volotea alapítói Európa negyedik legnagyobb fapadosának, a spanyol Vuelingnek is alapítói egyben. A pénzügyi hátteret egyrészt két spanyol pénzügyi alap biztosítja, másrészt az egyesült államokbeli CCMP, melynek vezetője korábban a Continental légitársaság vezérigazgatói székében ült, a pénzügyi alap pedig kiveszi részét a Jet Blue és a Continental finanszírozásából is.
Lényeges a pénzügyi háttér, de
utas is kell. A Magyarországhoz legközelebb eső olasz tartomány, Friuli–Venezia–Giulia és eggyel odébb Veneto a magyarok által leglátogatottabb részei Olaszországnak, itt „hagyjuk” a legtöbb vendégéjszakát. A tartományok azonban közvetlen légi összeköttetésben nem állnak Budapesttel. Lehet Rómán keresztül „backtrackelni” sokért, Münchenben, Bécsben átszállni és repülőtéren időzni - vázolja Claver, aki a budapesti járat kihasználtáságát átlagosan 75-80 százalék körülire becsli, de hozzáteszi: a nyári szezonban teltház lehet az amúgy tervek szerint egész évben közlekedő járaton. Olasz részről biztató Claver szerint, hogy az 5-6 milliós velencei régióban igen komoly vásárlóerő halmozódott fel. Jóllehet, a velencei utazási kedv szezonális, csúcsideje az ősz - teszi hozzá.
A légitársaság biztató jövőjének alapja lehet, hogy bázisát megnyitva a Volotea a Marco Polo „házi” légitársaságává válhat, melynek eddig Velence híján volt. Ez összességében jó hatással lehet a térség turizmusát, gazdaságára Claver szerint.
Egy szelet a tortából
Budapest-Velence azonban csak egy azon a mintegy 70 európai várost érintő 500 útvonal közül, ahol közvetlen összeköttetés nincs, át kell szállni. Az Európán belül átszállással utazók száma évi 300 millió, ebből a tortából hasítana magának a Volotea. Bár üzleti modellje alapján low-cost-ként határozza meg magát a légitársaság, de a fapdosok magasabb kategóriájába sorolja magát. Mint kiderült: úticéljaikon központi repülőterekre üzemelnek kisebb és közepes városokban, a nagy gyűjtő-elosztó reptereket elkerülik. Szintén nem kérdés az ülőhely biztosítása, a nagyobb lábférőhely.
A légitársaság 4 gépes flottájával
indulásként 18 városba repül velencei bázisáról. A flottát az Európában szokatlannak számító Boeing 717-esek alkotják. A T-vezérsíkos gép a már nem gyártott McDonell Douglas típusok Boeing általi továbbfejlesztése, újjáélesztése. A 4 egyenként 125 fős gépet hosszú távú lízingszerződés keretében üzemelteti a társaság. Tervek szerint 3 gépet forgatnak folyamatosan, a negyedik akkor áll forgalomba, amikor egy gépük kidől. Aki kevesli a gépek számát annak a Volotea üzeni: tervbe van véve a flottabővítés - forgalom függvényében. Persze korai még erről beszélni, ahogy korai előre jelezni a Budapest-Velence között utazók összetételét, illetve, hogy lesznek-e Budapestről egyéb járatok. Szintén tervezik, hasonlóan más fapadosokhoz, az üzleti utazók megcélzását, bár felár ellenében jelenleg is lehetőség van emelt szintű kiszolgálásra a fedélzeten.
