Magyarország első vasútvonala két év munkája nyomán, a Magyar Középponti Vasúttársaság irányításával, Pest és Vác városa között készült el. A vasútvonalat József nádor és felesége 1846. július 15-én nyitotta meg a forgalom számára. Az ünnepély alkalmából a főhercegi pár is utazott a szerelvényen Vácig.

Az első magyar kötött pályát import acélból, walesi és poroszországi kohók által gyártott rudakból építették meg, a talpfákat a magyar tölgyerdők, a sínek rögzítéséhez használt csavarokat pedig Resicabánya kohói biztosították. A vasútvonal környékén épített töltést a Duna medréből nyert hordalékanyag szolgáltatta. A 33 kilométer hosszú útvonalon a vonat 28 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedett. Első utasai, József Nádor és más előkelőségek, köztük Széchenyi István és Kossuth Lajos alig egy óra alatt érkeztek a fővárosból Vácra. A kocsik ablakain nem volt üveg, a huzatot és az esőt bőrfüggönyökkel zárták ki, a fűtést hőpalackokkal, a világítást mécsesekkel és olajlámpákkal oldották meg.

A Pestet Váccal összekötő vasutat egy évvel később követte a háromszor hosszabb Pest–Szolnok vonal, és fokozatosan kiépült az ország teljes, pókhálóhoz hasonlatos vasúthálózata. Teljesült Petőfi kívánsága: „Száz vasutat, ezret! / Csináljatok, csináljatok!”

A MÁV Nosztalgia ünnepi vonatában klasszikus fapados és párnás fülkés kocsik, valamint hangulatos étkezőkocsik is helyet kapnak. A különvonat utasait Vácon fúvószenekar, reformkori hangulat és színes programok várják, köztük a „170 éves a magyar vasút” – Vándor Vasúttörténeti Kiállítás a Váci Művelődési Központban, valamint szlalomverseny eredeti vasúti málházó kocsival, utcaszínház és táncház a város főterén. A nosztalgia vonatjeggyel rendelkezők kedvezményes belépőt válthatnak Vác múzeumaiba és kiállításaira.