Az eredeti bizottsági javaslat szerint a csatlakozó járatukról előző járatuk késése miatt lemaradó utasoknak joguk van az ellátáshoz, és bizonyos feltételek mellett kártérítéshez is, ha a járatok egyetlen szállítási szerződés részei. A kezdeményezés alapján nemcsak a járattörlés, hanem a hosszú késések miatt is fizetniük kell a légitársaságoknak. Az Európai Unión belüli utazásoknál a menetrendhez képest legalább 5 órás, 6000 kilométernél hosszabb repüléseknél legalább 12 órás késés alapozná meg e kötelezettséget. A kártérítés mértéke az utazási távolság függvényében 250 és 600 euró (kb. 74-178 ezer forint) között mozogna. A légi fuvarozó mentesülhet a kártérítési kötelezettség alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a késést rendkívüli körülmények okozták.

Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár üdvözölte a járatok hosszú késésével kapcsolatos szabályozás kidolgozását, a módosítás megfelelő előkészítése és a részletszabályok kidolgozása érdekében további egyeztetéseket tartott szükségesnek.

Az Egységes Európai Égbolt technológiai pillére a SESAR, a légiforgalmi szolgáltatás korszerűsítésére irányuló kutatási projekt. A kiépítési szakaszban folytatott tevékenységek irányítására 2007-ben létrejött SESAR Közös Vállalkozás az eredeti tervek szerint 2016 végén befejezné működését. A Közlekedési Tanács támogatta a Közös Vállalkozás tevékenységének további nyolc évre történő kiterjesztését. A projektet a következő pénzügyi időszakban legfeljebb 600 millió euróval támogathatják a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram számára elkülönített uniós költségvetési forrásból.

A Közlekedési Tanács általános megközelítést fogadott el az új vasúti biztonsági irányelv tervezetéről. Völner Pál államtitkár jelezte, Magyarország a benyújtott szövegjavaslatának figyelembe vétele esetén el tudja fogadni tervezetet. A támogatás elengedhetetlen feltételeként említette, hogy az irányelv átültetésére előírt ötéves határidő, valamint a tanúsítványok kiállításának díjára és a hatósági felügyeleti jogokra vonatkozó rendelkezések az Európai Parlamenttel történő egyeztetés során is megmaradjanak. Hangsúlyozta, hogy az új tanúsítási rendszer nem jelenthet további adminisztratív és pénzügyi terheket a nemzeti hatóságok és a vasúttársaságok számára. A díjakat és költségeket átlátható, méltányos és egységes módon, a tagállamokkal együttműködve, a vállalkozások fizetőképességét figyelembe véve kell meghatározni.

A Közlekedési Tanács általános megközelítést fogadott el az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló rendelet módosításáról is.

A magyar delegáció a tanácsülés előtt a visegrádi négyek közlekedéspolitikai vezetőivel is egyeztetett. Völner Pál elmondta: a magyar V4-elnökség kiemelt ügyként kezeli a térség közlekedési infrastruktúra fejlesztéseinek összehangolását, a szűk keresztmetszetek feloldását és az eljutási idők csökkentését. Magyarország ennek érdekében tovább kívánja erősíteni a koordinációt a visegrádi országok közötti közúti és vasúti összeköttetések fejlesztésében.