„Mostanában sűrűn találkozunk, nem ez volt az eredeti tervben” - kezdte Váradi József Wizz Air vezér a kedden, a budapesti Intercontinental szállodában megrendezett sajtótájékoztatót. Ahol pénteken derült égből villámcsapásként, különgéppel érkezve a Ryanair vezetősége jelentette be 31 járat indítását, a hazai turizmus megmentését stb.
Váradi vállalata úgy tűnik, ennél megfontoltabban áll a Malév piacának részbeni átvételéhez. „A Wizz Air-nek megvan minden megállapodása, mi tényeket kommunikálunk” - mondta Váradi József. A tények pedig, hogy 6 gép fog Budapesten állomásozni, 2012 nyaráig az eddigi járatok száma heti 67-ről 148-ra nő, 10 új járat indul. A járatok: Bukarest, Szófia, Varsó, Kolozsvár, Malaga, Larnaka, Szaloniki, Herkalion, Rhodosz, Zakynthos. Utóbbi három, görög szigetre repülő járat szezonális jelleggel közlekedik. Malaga, Larnaka, Kolozsvár, Szófia, Szaloniki áprilisban indul, míg Bukarest március 2-án.
A járatsűrűség növekedésével, az új desztinációk révén a magyar utasforgalom 2,3 millióra növekedhet év végére, míg a Wizz Air teljes hálózatán több mint 12 millió utast várnak idénre. 2004-ben, a légitársaság indulásakor 0,7 millió utasa volt a Wizz Air-nek, a magyar piacról 0,2 millió. A Malév tavaly 3,2 millió utast szállított.
Nem szállunk át
Ugyanakkor még mindig ott van a Malév kiesett átszálló forgalma. Ezt a Wizz Air nem kívánja átvenni - szögezte le Váradi hozzátáve, hogy a cég üzleti modelljén nem kíván változtatni. 180 fős, A320-as gépeiket ugyanis nem lehet megtölteni a balkáni, kelet-európai, közel-keleti útvonalakon, kisebb gépeket üzemeltető flottát pedig nem szeretnének létrehozni. „Más légitársaság kisebb gépekkel hatékonyabban tud fellépni ezen a piacon” - mondta.
Maradunk az egyesen
Újságírói kérdésre reagálva, mely szerint a fapados kapacitások megnövekedése miatt szűkös lehet az egyes terminál Váradi József elmondta: a kialakult helyzet átgondolásra szorulhat, de jelenleg nincs oka feltételezni, hogy a légitársaság ne a Ferihegy 1-ről üzemelne.
Lássunk át rajta
Ugyanakkor, mint az a sajtótájékoztatón kiderült, egyelőre a Malév piacát átvenni kívánó légitársaságok jóval nagyobb kapacitást jelentettek be, mint amennyi kiesett. Az már másik kérdés, hogy ebből mind konkrétum lesz-e. Váradi erre vonatkozólag elmondta: a piac önszabályozó, majd megoldja ezt a kérdést, ha az állam nem szól bele pénzügyi támogatással. „Legfontosabb elv, hogy minden átlátható módon történjen” - fogalmazott Váradi József felhívva a figyelmet arra, hogy az uniós vizsgálatok igen érzékeny területe a légi közlekedés. Repkednek a büntetések, lásd: Malév. Annak idején a Wizz Air kezdeményezte a Malév állami támogatásának kivizsgálását az Európai Bizottságnál. A vizsgálat eredményeképpen keletkezett a légitársaságnak közel 100 millirádos visszafizetési kötelezettsége.
Nem leszünk charter-légitársaság, de...
Arra vonatkozólag, hogy a charteres piacra be kívánnak-e erőteljesebben lépni, megtudtuk: a Wizz Air ezután sem kíván charter-légitársasággá válni. Évek óta több kiutaztató vásárol block-seateket a Wizz járatain, ez így lesz ezentúl is. Sőt, nem véletlenül nyitják görög szigetekre közlekedő járataikat. De a Malév kiesés miatt keletkezett űrt nem kívánják kitölteni.
Két oldalról
Kiderült: a Wizz Air számára keményebb dió lesz az új járatok nyitása során a kétoldalú egyezmények számukra kedvező módosítása, azaz, hogy őket jelölje ki a szerződésben a magyar fél hivatalos forgalmazóként. Igény van Kijevre, Moszkvára, Isztambulra. Ismeretes, hogy a Wizz Air-nek tavaly volt egy sikertelen próbálkozása Isztambullal, mely végül fából vaskarika módon menetrendszerintu charterként üzemelt, amíg a török fél kezdeményezésére (részben) fel nem függesztették.
Váradi elmondta: amennyiben feláll egy új nemzeti légitársaság, és a kormány a kétoldalú szerződésben a továbbiakban azt szeretné kijelölni magyar fuvarozóként, megfontolják a visszalépést. Egyelőre azonban az a legfontosabb, hogy a kiesett útvonalakat repüljék, a verseny helyreálljon, mivel egyes kiesett útvonalakon a jegyárak megduplázódtak - tette hozzá.