'

A rendezvényen 45 lengyel utazási iroda és szálloda képviselője várta a magyar szakembereket a krakkói városházán. A házigazda település látnivalóin túl Varsó, Katowice, Zakopane és Wieliczka irodái és szállodái, valamint a Beszkidek és Malopolska turisztikai hivatalai is bemutatkoztak. A workshopon a negyven magyar utazási iroda képviselője közül a legeredményesebb Takács István, a Boci Travel ügyvezetője volt, aki 38 lengyel partnerrel folytatott tárgyalásokat. A workshop után a résztvevők megismerkedtek Krakkó történelmi épületeivel, meglátogatták Dunajec várát Nedecben. A Pieninyi Tutajosok Lengyel Egyesülete jóvoltából virtuális utazás keretében tutajjal leúszhattak a Dunajec áttörésén.

Krakkó, Lengyelország egykori királyi fővárosa Európa egyik legimpozánsabb városa. Együtt van itt múlt és jelen, legendák sora tarkítja a történelmet. A Visztula két partján elterülő város felbecsülhetetlen értékű kulturális és művészeti alkotásokról híres. A műemléki városközpontot a Wawellel együtt felvették az UNESCO Kulturális Világörökség listájára. Itt találjuk Európa legnagyobb középkori főterét a posztóházzal, a felejthetetlen pompával büszkélkedő Mária-templomot az ötszárnyú, gótikus faragott oltárral, a Wawelt a Királyi Palotával, a székesegyházat a reneszánsz kápolnával, az egyetem középkori épületét, a Collegium Maiust. A Máriatemplom egyik tornyából minden egész órában hallhatjuk a félbeszakadt híres krakkói kürtszót. Ennek története a tatárjárás éveire vezethető vissza, mikor a tatárok egyik nyilasa nyílvesszejével lelőtte a riadót fújó kürtöst. Napjainkban a kürtszó az órák múlását jelzi. A legjobban hajnalban hallhatjuk, amikor még alszik a város, s csak a kürtszó hangja dominál.

A Szandeci régió olyan vidék, amelyen a lengyel kultúra hosszú éveken keresztül találkozott a magyar, német, a szlovák és ruszin kultúrával. A magyar királyság északi határán épült Nedec vára a XIV. század elején. A vár magyar családok tulajdonában volt, 1858-tól a Salamon család birtokolta egészen 1945-ig, amikor államosították. Az utolsó tulajdonos, Salamonné Bethlen Ilona grófnő a két világháború között rendbe hozatta az alsó vár udvarát és a várhegy parkját. A II. világháború után a szovjet csapatok főhadiszállásává volt, majd 1949 és 1983 között renoválták. A vár korabeli lakótermeiben ma szálloda, étterem és kávézó működik. A stílusosan berendezett szobák minden igényt kielégítenek. A középső és felső vár termeiben múzeumot rendeztek be. Teraszairól és tornyából gyönyörű kilátás nyílik a környékre, így a Dunajec folyóra is. A Dunajec áttörésén tutajjal leúszni a Pieniny-hegységben Lengyelország legizgalmasabb élményei közé sorolható. Ha az időjárás engedi, áprilistól október végéig tehetjük ezt meg. A tutajozás időtartama mintegy három óra, a folyó állapotától függően. A Dunajec ezen a szakaszon hatszor változtat irányt, kanyarog a sziklák között, amelyek néhol ötszáz méterrel magasodnak a víztükör fölé. A Dunajecen már a XIX. század óta tutajoznak. Szervezett formáját a lengyel hazafiként is ismert Szalai József, Szczawnica birtokosa hozta létre, aki sohasem feledkezett meg magyar gyökereiről. Szalai útikönyveket és albumokat adott ki, turistautakat tervezett, alapítója volt a Lengyel Tátra Társaságnak és a Magyarországi Kárpát Egyesületnek. Neki köszönhető, hogy Szczawnica szegény gurál faluból divatos üdülőhellyé vált.

'