A stílszerűen a szintén Bauhaus-stílusban épült Dunapark Kávéházban tartott DZT-sajtótájékoztatón Czeiszing Miklós, a Német Turisztikai Hivatal hazai képviseletvezetője elmondta: az elmúlt 25 év statisztikáit vizsgálva Németországban 142 százalékkal, vagyis 49,2 millióval nőtt a vendégéjszakák száma, a magyar piacról a bővülés 2006 óta 80 százalékos. 2017-ben 288 ezer honfitársunk 769 ezer vendégéjszakát töltött itt, a tavalyi évben az előzetes adatok szerint a beutazók száma megközelíti a 300 ezret, a vendégéjszakáké a 800 ezret.
A magyarok 2017-ben összesen 231 ezer szabadidős célú utazást tettek Németországba, ezek közül 17 százaléka esett az üdülési régiókra (vízpart, vidék vagy a hegyek) és 60 százalék az úgynevezett élmény utazásokra (9 százalék körutazás, 55 százalék városlátogatás és rendezvényhez kötött utazás).
Németország beutazó turizmusa a 2018-as évre sorban a kilencedik alkalommal könyvelhet el rekorderedményt: a Szövetségi Statisztikai Hivatal jelenlegi adatai alapján 2018. január és december között 87,7 millió külföldi vendégéjszakát jelentettek a legalább tíz ággyal rendelkező szálláshelyek. Ez 3,8 millióval haladja meg az előző év eredményét, amely öt százalékos növekedésnek felel meg.
Az úticél Németország márka főként a városokra és kultúrára, valamint a természetre és pihenésre helyezi a hangsúlyt (miközben nem feledkeznek meg az akadálymentesítésről és a fenntarthatóságról sem), ezek mellé évente más-más fókusztéma kerül. Két éve a reformáció 500. évfordulója kapcsán Luther, tavaly a gasztronómia került a középpontba, idén pedig a 100 éve alapított Bauhaus-iskola. Németország ugyanis az európai utazók első számú kulturális úti célja, hiszen az országban 500 színház, több mint 6700 múzeum, 44 világörökségi helyszín található, és évente egymilliónál is több rendezvényt szerveznek, miközben a világ operaelőadásainak egyharmadát itt mutatják be.
Több mint építészet
A Bauhaus iskolát 1919-ben alapította Walter Gropius Weimarban, majd 1925-ben Dessauban és 1932-ben Berlinben folytatódott a mozgalom, és ugyan 1933-ban a nácik elűzték őket, a Bauhaus Németország-szerte megtalálható. Az iskola képviselői a harmincas években szétszóródtak a világban, és főként az USA-ban, valamint Izraelben mutatták meg tudásukat, de számos hazai művészt is megihletett. A stílus az építészet mellett a képzőművészetben, a formatervezésben, a képzőművészetben, a nyomtatásban és hirdetésekben, a fotózásban, a szövésben de még a színpadon is megmutatkozik. Alapfilozófiája szerint letisztult, egyszerű, a mindennapi életbe illeszkedő formákat használ (amelyek 100 évvel ezelőtt igencsak forradalmi elgondolásnak számítottak), alapanyagai pedig jellemzően az üveg, a textil, a kerámia, a fém, a fa és a kő. Az iskola számos neves művészt – például Johannes Itten svájci festőt, Vaszilij Kandinszkij orosz festőt, valamint Paul Klee svájci festő-grafikust – ihletett meg, csakúgy, mint Moholy-Nagy Lászlót és Breuer Marcellt.
A #CelebratingBauhaus jegyében indul például a 100 legjelentősebb épületet autós és kerékpáros túrákon bemutató Grand Tour der Moderne, de számos esemény is kötődik hozzá. Az évforduló kapcsán pedig európai útjára indul a Tiny (Bau)haus, hogy sajtóeseményeken és prezentációkon mutassa be ezt a meghatározó stílust, VR-szemüvegek segítségével.
A sajtótájékoztató után a DZT a Hosszúlépés csapatának vezetésével budapesti Bauhaus-sétára invitálta a résztvevőket, amelynek során a Pozsonyi út és környékének e stílusban épült házait mutatták be.
Az idei témaévről bővebb információ a www.germany.travel/bauhaus, valamint a www.bauhaus100.de oldalakon található.
