"Csak hogy világosak legyünk: igen, ez egy ultimátum. Ha a mi cégeink nem biztosítanak tovább Nepálban, a piac többi szereplője is meg fogja ezt lépni. Ennek pedig tragikus hatása lesz a nepáli turistaiparra és az ország hírnevére” - írják a tiltakozó biztosítók közös levelükben.
Egy egészségügyi ügyekkel foglalkozó ír cég és a nepáli kormány közös vizsgálata feltárta, hogy az ázsiai országban túraszervező cégek, túravezetők, helikopteres vállalkozások és még orvosok is kórházak is érintettek egy nagyszabású csalássorozatban, amelyben több millió dollárra húztak le nyugati biztosítócégeket. A trükk nagyon egyszerű: a nepáliak a nyugati turisták legkisebb egészségügyi problémáinál azonnal helikopteres evakuálást kérnek.
Egy ilyen helikopteres evakuáció akár 40 000 dollárba (11 millió forintba) is kerülhet, attól függően, hogy mennyit kell repülnie a helikopternek és hányan utaznak rajta. Ha pedig az evakuáció megtörtént, a biztosítótársaságnak nem nagyon van más választása, mint rendezni a számlát.
A túravezetők eleve azokat a turistákat nyúlták le, akik éppen nagyon messze voltak a civilizációtól valamilyen isten háta mögötti ösvényen, és ha a peches nyugati túrázó éppen makkegészséges volt, attól sem riadtak vissza, hogy ezen változtassanak. Például nagy mennyiségű szódabikarbónát tettek az ételükbe - ami hasmenést és hányást okoz-, majd hívták is a mentőhelikoptert.
A New York Times olyan eseteket is említ, amikor maguk a teljesen egészséges nyugati turisták is aktív részesei voltak a csalásnak. A biztosítótársaságoktól kicsalt pénz egy részéért cserébe ők maguk kérték a helikopteres evakuációt.
A NYT még egy augusztusi cikkében több olyan esetet is ismertetett, amikor Nepálban kiránduló nyugati turisták egyértelműen biztosítási csalások áldozatai lettek. Egészen enyhe gasztrointesztinális panaszaik voltak, vagy csak olyan kezdődő hegyi betegségük, amit kis pihenéssel vagy lejjebb ereszkedéssel lehetett volna kezelni. De nepáli vezetőik mégis ragaszkodtak a helikopteres evakuálásukhoz, amelynek végén olyan katmandui kórháznak adták át őket, ahol még az útlevelüket is elkobozták.
A biztosítótársaságok azt állítják, hiába ismert már egy ideje a tömeges csalás ténye, a nepáli hatóságok semmit sem tesznek az 17 helyi cég ellen, amelyeknek szerepe volt az ügyben. A biztosítók közös levelükben ezért azzal fenyegetnek, hogy amennyiben a nepáliak nem kezdenek valamit a ma is működő csaló cégek ellen, február 15-től kezdve beszüntetik tevékenységüket Nepálban.
Az összefogó biztosítók a Nepálba érkező körülbelül egymillió turista egytizedét biztosítják, így nem kizárt, hogy a piac többi szereplője is követi a példájukat. Rossz hatással lehet ez az ország turizmusára, ahol a GDP 7,5 százaléka származik az idegenforgalomból.
Csak 2018 januárja és augusztusa között 1600 helikopteres evakuáció volt Nepálban, a mostani vizsgálat szerint ezeknek olyan 35 százaléka lehetett csalás. Ezek az esetek fedezése 4 millió dollárba (1,2 milliárd forintba) került a nyugati biztosítócégeknek.A nepáli kormány szeptembertől megköveteli, hogy a mentőhelikopterek számláit a turisztikai minisztériumnak is be kelljen mutatni, de ennek egyelőre csak annyi hatása volt, hogy a 2018 szeptembertől decemberig történt evakuációknak már csak 15 százaléka tűnt csalásnak. Vádat továbbra sem emeltek senki ellen, és a különböző nepáli állami szervek csak egymásra mutogatnak.
