Októberben fejeződtek be a nagyváradi Aachvas Rein Zsinagóga rehabilitációs munkái, december elején adták a zsidó történelem múzeumát, amelyben hangsúlyosan foglal helyet Heyman Éva. Naplója révén „a magyar Anna Frank”-ként tartják számon; kislányként elhurcolták a nagyváradi gettóból, élete Auschwitzban ért véget. Nagyváradnak ez a harmadik zsinagógája, amelyet felújítottak, a külső és belső renoválás befejezése közel 380 ezer lejbe került, amit a város költségvetéséből fedeztek.
Szépül a város: a Zöldfa utca kikövezése után sétálóutca lett, főleg a páratlan oldalán több ingatlan homlokzatát felújították, az utóbbi évek belvárosi felújítási projektjének részeként. A Stern Palota tatarozása 2015-ben kezdődött el és tavaly ért véget, a Zöldfa utca torkolatának másik sarkán, a Zöldfa utca 1. szám alatti megújult Moskovits Miksa Palota is, közvetlen szomszédja, a Róth-ház homlokzati felújítása nemrég készült el. Sorozatosan újulnak meg a központi épületek is, és több utca alakul át sétálótérré.
Épül egy 147 ezer négyzetméteres új bevásárlóközpont Nagyváradon, az első szakasz tavaly fejeződött be. Az áruháznak ezer férőhelyes parkolója lesz, divatáruházak, éttermek, szórakozóterek alakulnak ki, és hat teremben lehet majd filmeket nézni.
Adventra érkeztünk, de természetesen a város nevezetességeit is megnéztük, a Szent László Teret, a Nagyváradi római katolikus székesegyházat, és másik két elemét, a püspöki palotát és az árkádos Kanonok-sort. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség által működtetett Egyházmegyei Vallásturisztikai Iroda vezetője Lakatos Balla Attila mutatta be a székesegyházat és a kincsárat, amelyben a templom legféltettebben őrzött kincse kétségkívül Szent László hermája és a benne tartott, a királynak tulajdonított koponyacsont darab, melyet a híres győri Szt. László-hermában lévő koponyacsontból pattintottak le.
Meglátogattuk a Szent László által alapított középkori olasz reneszánsz stílusban épült Nagyváradi Várat, Közép-Európa egyik legjobb állapotban fennmaradt erődítményét, a csoportot Mihálka Nándor, a Nagyváradi Vár- és Várostörténeti Múzeum régész-muzeológusa vezette.
Késő délután pedig felkerestük a vásárt, a szecessziós épületekkel körülvett Szent László teret (Piata Unirii) fényözön árasztotta el. A lacikonyhákban kolbászok és hurkák, sült húsok friss töpörtyűk kínálták magukat, vehettünk fajátékokat és kesztyűket, sapkákat, sálakat, és az üstökből fűszeres forralt bort kínáltak. A hidegben mindenki eldönthette forralt bort, vagy egy kis pohárka helyi szilvapálinkát fogyaszt. Vagy mindkettőt.
Indulás előtt másnap délelőtt a nagyváradi Nymphaea Aquaparkban töltöttünk néhány frissítő órát, majd azt mondtuk, veletek jövőre ugyanitt, hogy lássuk mit történik, mi szépül, mivel gazdagodik egy év alatt Nagyvárad.
És igen, a híd! December elején adták át az új Centenárium hidat, mely a Plevnei és Szigligeti Ede utcákat köti össze a Sebes körös két partján, az egykori, csak gyalogosok által használt Csillagos Híd helyén, melyet elbontottak. A közel nyolcvan méter hosszú és 18 méter széles híd a kivitelezők szerint a leghosszabb olyan híd Romániában, melynek nincsenek a folyómederben pillérei, csak a folyó két partján támaszkodik.
