A Rijekai fesztivál időszak január végétől március elejéig tart, amely Kvarner régió legnagyobb városát a hagyomány, a vidámság és a szatíra színterévé varázsolja. A mulatság hivatalosan akkor veszi kezdetét, amikor Rijeka polgármestere jelképesen átadja a város kulcsait Sandi mesternek.
Ettől a pillanattól kezdve pedig az egész város a képzelet és a valóság különleges elegyének ritmusában pezsdül fel.
A karnevál fénypontja a látványos felvonulás, amely során színpompás maskarába öltözött társulatok, óriásbábuk és zenekarok töltik meg a várost.
Fotó: Horvát Idegenforgalmi Közösség
A hagyományőrző programok mellett, a modern popkultúra elemeiig mindent megtalálható itt. Itt a látogatók nemcsak nézők lehetnek, hanem aktív résztvevői is a felvonulásnak. A város ilyenkor egy hatalmas szabadtéri színpaddá változik, ahol minden sarkon zene, tánc és vidámság várja az érkezőket. A nagy finálé – a március 2-ára tervezett óriási karneváli felvonulás.
Fotó: Horvát Idegenforgalmi Közösség
Samobor városa februárban egy mesebeli karneváli forgataggá változik, ez a második legnagyobb karnevál a rijekai után, ami a Zágrábtól nyugatra fekvő festői történelmi kisváros egyik kiemelkedő jelképének számít. A 19. század óta folyamatosan megrendezésre kerül február második felében.
A karnevál központi alakja Fašnik herceg, akinek bábuja hamvazószerdát megelőzően, húshagyókedden máglyára kerül.
A Samobori karnevál különlegessége a Sraka nevű szatirikus újság, amelyet az esemény ideje alatt adnak ki, valamint a karnevál lebonyolításában részt vevő figurák, mint a Bíró, az Ügyvéd és Sraka hercegnő. A színes maszkok és jelmezek mellett a rendezvényt számos szórakoztató program és gazdag gasztronómiai kínálat kíséri, amelynek köszönhetően Samobor egész februárban a zágrábi lakosok és az idelátogató vendégek fő úti céljává válik. A Samobori karnevál ideális választás azok számára, akik egy családbarát, szórakoztató eseményre vágynak.
Távol a világ zajától és a turisták tömegétől...
Lastovo a legtávolabbi lakott sziget Horvátországban, és évszázados hagyományokra épülő farsangi hagyományát – amelyet Pokladnak hívnak – mindössze 700 mai lakos ünnepli, még mindig figyelemre méltó szeretettel és erővel. A lastovói Poklad Karnevál az egyik legrégebbi hagyomány Horvátországban és Európában, több mint 500 éves múltra tekint vissza.
Fotó: Horvát Idegenforgalmi Közösség
A legenda szerint, amikor a katalánok megtámadták Lastovo szomszédos szigetét, Korčulát, egyik emberüket Lastovóba küldték, hogy figyelmeztesse a szigetlakókat és ultimátumot adjon nekik: adják fel harc nélkül, vagy viseljék a következményeket. A szigetlakók nem akartak engedelmeskedni, ezért Istenhez fordultak, és kegyelemért imádkoztak. Meglepő módon imáik meghallgatásra találtak. A semmiből egy hatalmas vihar elpusztította az összes katalán hajót, és Lastovo megmenekült. Győzelmük megünneplésére a lastovóiak elfogták a katalán hírnököt, és úgy döntöttek, hogy bolondot csinálnak belőle: egy szamáron felvonultatták a falun keresztül, és a falu felső és alsó közepe közé kötött kötélre erősítették, hogy leengedjék.
A farsanghoz kötődő ünnepségek január 17-én, Nagy Szent Antal ünnepén kezdődnek, és az események hamvazószerdai csúcspontján, az események újrajátszásával érnek véget.
