Az animék és képregények stílusát idéző aranyos, nagyfejű kislányalakokkal, Angry Girls/Dühös lányokkal, Nara Jositomo a 90-es években vált világszerte ismertté. 

Nara Japán északi részén nőtt fel kulcsos gyerekként, így nagyon sok időt töltött egyedül otthon. Sokszor órákig csak befogadott cicája, Chako volt az egyetlen társasága. Valamikor rábukkant egy közeli amerikai katonai bázis rádióállomására, ekkor kezdődött a zene iránti szenvedélye. Nyolcévesen vette meg első bakelitlemezét és később is inkább ezekre költött, mint iskolai menzára vagy tankönyvekre. Az angol nyelvű dalokból egy szót sem értett ugyan, de a lemezborító, a hangzás és a szöveg dallama alapján megpróbálta kikövetkeztetni, miről is szólhatnak. A zenehallgatásnak ez a módja a mai napig szerves részét képezi az alkotási folyamatnak: amikor esténként bemegy a műtermébe, bekapcsolja a zenét és minden terv nélkül elkezd dolgozni és csak hagyja, hogy a zene érzéseket, érzelmeket ébresszen benne. 

A zene mellett a magány, ami meghatározó szerepet játszik Nara munkásságában. 1988-ban Düsseldorfba költözött, hogy az ottani művészeti akadémián tanuljon, és tizenkét évig élt Németországban. Az idegen országban gyakran érezte magát egyedül, akárcsak gyerekként, otthon és sokat beszélgetett nyolcéves önmagával. Ekkoriban találta meg művészi kifejezési stílusát és célját. A nagyfejű, kicsi lány egyre határozottabb alakot ölt és egyre inkább az előtérbe tolakszik. A kislány alakjából univerzális sablon válik, amit különböző formában, különböző attribútumokkal ruházhat fel. Rajzait gyakran készíti éppen a keze ügyében lévő papírra – csíkos jegyzetlapra, borítékra, meghívóra, naptárra, plakátra vagy hullámpapírra –, amelyek naplószerűen fejezik ki a társadalmi értékeket, normákat és ideálokat - Nara társadalompolitikai állásfoglalását. 

Az Albertina Modernben 2023. november 1-jéig látható „All My Little Words” című tárlat tíz év után Nara első jelentős kiállítása Európában, amely munkásságának négy évtizedét öleli fel.