Miért pont İznik?

Mert ez a kereszténység egyik legfontosabb, mégis kevéssé ismert helyszíne. A városban tartották nemcsak az első (325-ben), hanem a hetedik egyetemes zsinatot is (787-ben), és sokáig a Szentföld és Róma mellett a legszentebb keresztény városnak számított. Ma Cittaslow minősítéssel bír, szerepel az UNESCO világörökségi várományos listáján, és a török keresztény zarándokútvonal egyik fő állomása.

• A víz alatti bazilika: A város partjainál található, víz alá süllyedt ókori bazilika az egyik legkülönlegesebb látványosság. A feltételezések szerint itt tartották az első zsinatot, mielőtt egy földrengés elnyelte volna a templomot. A helyszín hamarosan egy új múzeumnak ad otthont: az İznik-tavi Bazilika Múzeum különleges leleteken keresztül mutatja be a kereszténység korai történetét.
• Hagia Sophia mecset: Az egykori bizánci bazilika, ahol a hetedik zsinatot tartották, ma mecsetként működik. Az épület falain még mindig láthatók a Szűz Máriát, Jézust és Keresztelő Szent Jánost ábrázoló keresztény freskók.
• Ősi városfalak és templomromok: A várost övező 5 kilométeres falrendszer, valamint a Tryphonos, Koimesis és más templomok maradványai időutazásra invitálnak. Emellett a római színház is fontos keresztény helyszínné vált, miután a kereszténység elterjedt.
• İznik másik arca: A város híres a színes kézműves kerámiáiról is. A látogatók akár saját kezükkel is kipróbálhatják a mesterséget a helyi műhelyekben.

Keresztény örökségtúra Isztambulban:

İznik felfedezése tökéletesen kombinálható egy isztambuli kulturális utazással. A Hagia Sophia, a Chora (Kariye) mecset mozaikjai, a Hagia Irene és a Zeyrek mecset mind betekintést engednek az egykori Bizánc keresztény világába.