Egy máltai és egy holland város viselheti az Európa kulturális fővárosa címet 2018-ban

Január elejétől egy éven keresztül a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet - közölte az Európai Bizottság szerdán.

Mint Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta, az európai kulturális fővárosok a kultúrán keresztül segítik egybekovácsolni a közösségeket az adott városoknak, állampolgáraiknak és gazdaságaiknak járó hosszú távú előnyök érdekében.

Kiemelte, az idei különleges év lesz, hiszen 2018 a kulturális örökség európai éve is egyben, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökséget előmozdító kezdeményezéseket is szem előtt tartanak programjaik során. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy kiemeljék a kultúra szerepét az európai identitás megteremtésében - tette hozzá az uniós biztos.

A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére és gazdagságára, előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi integrációt, illetve hangsúlyozni a kulturális örökségnek a közös történelmi tudat és identitás kialakításában betöltött szerepét.

A bizottsági tájékoztatás szerint Valletta több mint 140 kezdeményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programja arra ösztönzi a művészeket és a közönséget, hogy újragondolják a kultúráról kialakult hagyományos vélekedést. A hollandiai Leeuwarden mintegy 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására törekszik.

Mint kiemelték, a kulturális fővárosok kiválasztásában kulcsszerepük volt a városok által benyújtott pályázatban felvázolt hosszú távú stratégiáknak, a pályázat előremutató európai dimenzióinak, a gazdag kulturális és művészeti tartalomnak, a megvalósítási képességnek, valamint a társadalmi határokon és kultúrákon átnyúló kapcsolatok várható pozitív alakulásának.

Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez.

A tájékoztatás szerint az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak, és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára.

Európa kulturális fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxembourgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet.

Magyar város - Pécs - eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott lista alapján Magyarország legközelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosát.

Forrás: MTI


Borravaló körkép: ennyit illik adni a különböző országokban

Borravaló körkép: ennyit illik adni a különböző országokban 

A borravaló megítélése kultúránként és nemzetenként változó: ami az egyes országokban szokás, az egy másikban akár sértés is lehet. 
Boldogság-automaták és szerelmeslevelek a turizmus szolgálatában

Boldogság-automaták és szerelmeslevelek a turizmus szolgálatában 

Linz kirobbanóan sikeres a magyar látogatók körében is.
Horvátországnál soha ilyen meleg nem volt még az Adriai-tenger

Horvátországnál soha ilyen meleg nem volt még az Adriai-tenger 

Ha megerősítik a mérést, ez lesz a valaha mért legmagasabb vízhőmérséklet Horvátországban.
Ételmérgezéssel szállítottak kórházba magyar turistákat Romániában

Ételmérgezéssel szállítottak kórházba magyar turistákat Romániában 

A  Krassó-Szörény megyei tisztiorvosi szolgálat vizsgálatot indított, hogy kiderítsék a megbetegedések okát.
A nyár egyik legjobb úti célja: a Balkán gyöngyszeme

A nyár egyik legjobb úti célja: a Balkán gyöngyszeme 

Tenger, hegyek, napsugarak - e három tényező, így együtt, egyből leveszi a lábáról az embert. És a Kotori-öbölben ezekből busásan bőkezű a természet.
Velence megduplázná a városi belépődíj árát

Velence megduplázná a városi belépődíj árát 

2025-től az egynapos utazásra szóló jegy 10 euróra emelkedik a legforgalmasabb napokon.
Különleges helyszínen az Aida

Különleges helyszínen az Aida 

Lélegzetelállító helyszínen látható Verdi klasszikusa, az Aida.
Az esőzés félbeszakította Szlovákia legismertebb nyári zenei fesztiválját

Az esőzés félbeszakította Szlovákia legismertebb nyári zenei fesztiválját 

Ledőlt a nagysátor, többen megsérültek.
Öt legjobb túraútvonal - Törökország történelmi úti céljaival

Öt legjobb túraútvonal - Törökország történelmi úti céljaival 

Kiváló túraútvonalak az Égei-tengertől a Földközi-tengerig és Közép-Anatóliáig, amelyek elvezetik a turistákat Anatólia évezredes történelmébe.
Megnyílt a világ első Nyakkendő Múzeuma

Megnyílt a világ első Nyakkendő Múzeuma  

Zágráb újabb látványossággal gazdagodott, június 26-án megnyitotta kapuit a világ első Nyakkendő Múzeuma.

Interjú

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni 

A két Michelin-csillagos étterem konyháját vezető séffel többek közt a versenyről és megosztó ételekről beszélgetünk, és mesél arról is, miért nem követi a trendeket.
Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető

Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető 

Az idei újdonságokról és megújulásról a borászat tulajdonosával, Dunai Ágnessel beszélgettünk.
Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél”

Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél” 

Csernus Imrével szőlőről, borokról és a vidéki életről beszélgettünk, és nemrég megjelent könyve kapcsán egy kicsit rólunk, magyarokról is.