Eufórikus hangulat ugyanakkor a gazdaság egyetlen területén sem tapasztalható:

• 28 szakmai szövetség az általa képviselt ágazat teljesítménye növekedését várja, 12 az előző évivel azonos teljesítményt vár, nyolc azonban visszaeséstől tart.
• A 48-ból 18 gazdasági szervezet jelezte, hogy az új évben a 2016. évinél többet kívánnak beruházni, 27 az előző évivel azonos, három pedig attól szerényebb beruházási volument prognosztizál.
• 15 ágazatban tovább kívánják növelni a vállalatok a foglalkoztatást, húsz ágazat változatlan létszámmal számol, tucatnyi ágazatban ugyanakkor leépítések várhatók. 

Az elégedettek

A legbizakodóbb várakozások a közvetlen külpiaci hatásoktól kevésbé érintett területeken, nevezetesen az építőiparban, az ingatlanfejlesztésben és a kézműiparban tapasztalhatók.

Az Európai Központi Bank kamatpolitikája nyomán a lakásépítési kedv töretlen; részint ebből adódik, az építőiparban a rendelésállomány olyan magas, amilyenre az elmúlt két évtizedben sosem volt példa. Az államot nem kevésbé erőteljes építési kedv jellemzi; ennek is köszönhető, hogy az ágazat teljesítménye 2017-ben akár 4,5 százalékkal is meghaladhatja a 2016. évit, és mivel a vállalatok nagy része elérte kapacitása felső határát, beruházásai és a foglalkoztatottak létszáma növelését tervezi.

A német kézműipar az újraegyesülés óta megélt legerőteljesebb fellendülés időszakát éli, azonban egyre többen panaszkodnak szakemberhiányra. Emiatt a kézműiparban foglalkoztatottak száma 2017-ben csupán 15 ezer fővel növekedhet, ugyanakkor egyre több lakatost, villanyszerelőt és más szakembereket keresnek a kézműipari vállalkozások.

Elégedetten nyilatkoztak olyan, alapvetően a kedvező belső konjunktúrából táplálkozó területek, mint a vendéglátóipar, a kiskereskedelem, a textilipar és az élelmiszer-feldolgozó ipar, miközben a jellemzően külpiaci orientáltságú ágazatok egyértelműen szkeptikusan tekintenek a jövőbe.

Mi történik a húzóágazatokban?

A magyar gazdaság számára is kedvezőtlen, hogy az autóipar lefelé irányuló trendet jelzett. „Világszerte egyre nagyobb a protekcionizmus és a nacionalizmus” –  fogalmazott Michael Hüther, az intézet igazgatója. Ez fejeződik ki az Egyesült Államok elnökválasztási eredményében és az Egyesült Királyság EU-ból való kilépési szándékában is. „Ez természetesen fékezi egy exportorientált ország gazdasági perspektíváit” – mondta az igazgató.   

Az autóipari szövetség (VDA) szerint 2017-ben Németországban kevesebb személygépkocsit fognak gyártani, mint egy évvel korábban, az export pedig elsősorban a brit kereslet várható mérséklődése miatt fog valamelyest csökkenni. Emellett a VW kipufogógáz-botránya és az annak következtében kiszabott büntetés ugyancsak nyomás alá helyezi az ágazatot. Mindemellett a digitalizáció és az elektromobilitás hatalmas kihívások elé állítják a német autógyárakat, és a beruházások ezért erőteljesen emelkedni fognak. A foglalkoztatásnak az elmúlt években tapasztalt erőteljes növekedése ugyanakkor megtörik, bár elbocsátásoktól nem kell tartani.

Sokkal sötétebbek a pénzügyi ágazatok foglakoztatási tervei, a bankok és biztosítótársaságok egyenesen létszámleépítésben gondolkoznak. Minél tovább tart az Európai Központi Bank alacsony kamatokra épülő politikája, a pénzintézetek üzleti modellje annál inkább kerül nyomás alá, miközben Mario Draghi, az EKB elnöke többek szerint „láthatóan nem siet ezen összefüggés felismerésére”.

A német gép- és berendezésgyártók, Németország elsőszámú ipari ágazata messze nem tekinti negatívnak az amerikai elnökválasztások eredményét, sok üzem abban reménykedik, hogy a Donald Trump által meghirdetett infrastruktúra-fejlesztési programból fognak tudni profitálni. 2017-ben – az előző évi csökkenés után – az export kis mértékben emelkedhet, mindazonáltal aligha van még egy olyan német ipari ágazat, amely annyira érdekelt lenne a fair világkereskedelemben, mint a gép- és berendezésgyártás.

Bizonytalanság uralkodik

Bár a felmérés még a berlini karácsonyi piacon végrehajtott terrorista cselekmény előtt készült, a német gazdaság hangulatát Michael Grömling, az IW illetékes szakértője szerint a nagyfokú bizonytalanságérzettel lehet jellemezni. „Válságoktól és konfliktusoktól terhelt világban élünk, ami nemcsak Németországra koncentrálódik, hanem egy sor más nemzetgazdaságra érvényes. Gondoljunk a törökországi súlyos merényletekre, Oroszország problémáira és azokra az országokra, ahol a terror a hétköznapi élet részévé vált. Ez a nemzetközi együttműködést is bizonyosan fékezi, és bizonyosan visszaveti a vállalatok beruházási tevékenységét is. Piaci oldalról ugyanakkor biztató, hogy a sokáig gyöngélkedő Európából az utóbbi időben több megrendelést kaptak, mint 2011 óta bármikor. A Szövetségi Gazdasági és Energetikai Minisztérium (BMWi) adatai szerint 2016 októberében a német vállalatok részére érkező rendelések 4,9 százalékkal meghaladták az egy hónappal korábbit, ami két év óta a legmagasabb növekedési dinamika. Ezen belül a belföldi és az euróövezetből származó rendeléseknél egyaránt 6 százalékos növekedést regisztráltak.

Mindent egybe vetve a kölni gazdaságkutató intézet 2017-re az előző évinél szerényebb, 1,5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít, megjegyezve, hogy az előrejelzés ezúttal különösen sok bizonytalanságot takar. Az egyetlen biztos pont az a munkavállalói szempontból örvendetes körülmény, hogy 2017-ben a tavalyinál néggyel több fizetett ünnep hétköznapra esik.