Az óváros Jaffa-kapu bejáratánál, a Dávid-tornya nevű erődítmény – jelenleg múzeum – területén, a föld alatti ásatásokon, közel ötven méter hosszú, egykor mintegy öt méter széles és tíz méter magas falmaradványokra bukkantak.

A különböző korok egymásra rakódott rétegeit tartalmazó, Kisle néven ismert történelmi komplexumban az egyik legépebben megmaradt és leghosszabb falszakaszt találták meg, mely a hasmóneus dinasztia korszakára jellemzően megfaragott, hatalmas és nehéz kövekből áll.

A lelet a múzeum új, régészeti, művészeti és innovációs szárnyának építése közben került elő.

„Az újonnan feltárt szakasz, amelyet a történelmi források +első fal+ néven említenek, különösen lenyűgöző a méreteivel és kiválóan fennmaradt állapotával. A második Szentély korában (az i. e. 516-tól i. sz. 70-ig tartó időszak) a hasmóneus fal körbeölelte a Cion-hegyet is, előkerültek részei a Cion-hegyen, Dávid városában, a Dávid-tornya udvarán és az óváros nyugati falának külső homlokzata mentén” - közölte a ynet című hírportállal a feltárást vezető két régész, Amit Reém és Marion Zindel.

A fal történetét részletesen ismertetik a korabeli források. Az első századi történetíró, Josephus Flavius leírta nyomvonalát és kapuit, és „bevehetetlennek” nevezte az erődítményt, melyen hatvan őrtorony állt.

A falat feltáró régészek keresik pusztulásának rejtélyét.

„Egyértelmű, hogy a falat szisztematikusan, az alapokig lerombolták. Tervezett pusztítás volt, nem az idő vasfoga, nem véletlenszerű sérülés, hanem szándékos rombolás” 

- állítják.

A pusztítást szerintük talán maguk a hasmóneusok okozták, miután megállapodtak Ióannész Hürkanosz hasmónius király idején a hanukai csodából ismert VII. Antiokhosz szeleukida uralkodóval, aki i. e. 132–134 között ostrom alá vette Jeruzsálemet. Josephus Flavius szerint Hürkanosz Dávid király sírjának kincseivel váltotta meg a város lakóinak nyugalmát, és az akkori fegyverszünet részeként Antiokhosz megkövetelte Jeruzsálem erődítményeinek lebontását is.  De az is lehet, hogy Nagy Heródes király – aki korábban legitimitása érdekében feleségül vette a hasmóneus királyi dinasztia hercegnőjét, Mariamnét – uralmát el akarta választani a hasmóneus királyokétól, és ezért ő romboltatta le szándékosan elődeinek építményeit, köztük ezt a hatalmas falat.

Az addig csak szövegekből ismert Jeruzsálem elleni ostromról már a múlt század 80-as éveiben találtak régészeti bizonyítékokat, több száz, a hellenisztikus korra datált ballisztikus követ, nyílhegyet, parittyakövet és ólomlövedéket.

De a leletek elhelyezkedése szerint a hatalmas ostromgépek lövedékei sem tudták áttörni az erős falat, és annak lábánál hullottak le.

"A feltárt falszakasz megrendítő és kézzelfogható bizonyítéka Jeruzsálem erejének a hasmóneusok korában. Az ilyen régészeti felfedezések segítenek összekapcsolni bennünket, zsidók nemzedékeit Jeruzsálem történelmi folytonosságával. Megható látni, ahogy a hanukai történetek életre kelnek a feltárás során 

- mondta Amiháj Elijahu, a kulturális örökség minisztere Izraelben.