Feltételezésük szerint a Csilin tartományi terület a Liao-dinasztia (Kr.u. 907-1125) korszakában, a nomád kitánok uralkodásának idején szolgálhatott egyfajta adminisztratív központul. A szakértők megjegyzik, hogy a kitánok fővárosa ugyanakkor a mai Belső-Mongólia területén volt.

Feng En-hszüe, a csilini egyetem régészprofesszora a Hszinhua hírügynökségnek magyarázatként elmondta, hogy a Liao-korszakban az uralkodók általában négy táborhelyet tartottak fenn, amelyeken a négy évszak időszakaiban tartózkodtak. Tavasszal és nyáron északabbra húzódtak, míg ősszel és télen délebbre.

A most feltárás alatt álló romok, tábormaradványok első nyomaira még 2009-ben találtak, de csak idén augusztusban kezdtek a munkához. A helyszín egy hatalmas füves területen, egy tó szomszédságában található. A táborhely négy szektorra oszlott, a legnagyobb körülbelül három kilométer széles volt és egyharmadát képezte a teljes területnek. Kilencszáz sátorhely lehetett rajta.

Az elmúlt két hónapban a környéken több mint száz leletet ástak ki, köztük csempéket, kerámiákat, porcelánt, rézérméket és Buddha-szobrokat. A csilini kormányzat kulturális örökségvédelmi hivatalában azt a tájékoztatást adták, elképzelhető, hogy a város kezdeményezni fogja a táborhely világörökséggé minősítését.