A fővárosi Kimpton Bem Hotel napfényes tetőteraszán tartott rendezvényen bemutatták a horvát turizmus idei eredményeit és újdonságait, különös hangsúllyal a kulturálisan gazdag Međimurje (Muraköz) régióra és Čakovec (Csákvár) városára.

Ivana Herceg, a Horvát Idegenforgalmi Közösség vezetője ismertette az idei év első hónapjainak turisztikai eredményeit. Elmondta, hogy az április 25-ig mért adatok szerint 39 ezer magyar turista érkezett az idén Horvátországba, ahol összesen 110 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Ez a 2025-ös év hasonló időszakához képest 8 százalékos növekedés az érkezések, és 12 százalékos emelkedés a vendégéjszakák számában, ami az idei év egészére rekordot vetít előre.

A korábbi közlés szerint Horvátországba tavaly csaknem 785 ezer magyar vendég érkezett, akik összesen 3,76 millió vendégéjszakát töltöttek el.

Ez az érkezések számában 0,6 százalékos, a vendégéjszakákéban pedig 3 százalékos csökkenés volt 2024-hez képest.

A statisztikai adatatok szerint ugyanebben az időszakban összesen 2 millió külföldi vendéget és 5,5 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami 4 százalékkal több látogatót és 2 százalékkal több vendégéjszakát jelent a múlt évhez képest.

A külföldiek számára a legnépszerűbb utazási célpontok közé Zágráb, Dubrovnik, Split és Rovinj tartozik, a vezető küldőpiac pedig Németország, Szlovénia és Ausztria volt az eddigi hónapokban. A magyar vendégek átlagosan 2,8 éjszakát töltöttek el Horvátországban, számukra a Kvarner régió, Isztria és Zadar megye volt a legkedveltebb úti cél, a városok közül pedig Zágráb, Opatija, Rovinj, Crikvenica és Umag.

„Bár ez még a szezon előtti időszak, a tavalyi évhez képest jelentős növekedés látható, ami biztató előjele a 2026-os turisztikai szezonnak – különösen a magyar piac esetében, amely jelenleg a második legerősebb küldőpiac.”

Kiemelt újdonság, hogy idén először négy közvetlen légi járat köti össze Magyarországot és Horvátországot: Budapestről Dubrovnikba és Zadarba heti rendszerességgel lehet majd utazni, ami ideális lehet rövid városlátogatásokhoz vagy tengerparti kiruccanásokhoz is: a WizzAir a nyári szezonban hetente négyszer repül Zadarba és Dubrovnikba is, a Ryanair ugyanakkor Zadarba heti öt, Dubrovnikba hetente három alkalommal közlekedik június eleje és szeptember vége között.

A vasúti összeköttetésekről egyelőre nincs pontos információ, de a tervek szerint Budapestről Split és Fiume (Rijeka) három vonatpárral lesz elérhető a nyári szezonban.

Tenger, napfény, lelassulás

Szó volt az idei turisztikai kampányokól is. A horvát turizmus fő üzenetei továbbra is a „sun & sea”, a nautika és a természetközeli élmények, emellett kiemelt szerepet kap a „Find Your Pomalo” koncepció, amivel a horvát életérzést szeretnék átadni. Ennek lényege a lassabb, stresszmentes élet, a pillanat megélése és a helyi életstílus felfedezése. Ezt erősíti az újonnan bevezetett „Local Host” program is, amely a személyes vendéglátást és a helyi lakosokkal való valódi kapcsolatot helyezi előtérbe.

Zrínyi Miklós szülőföldjén

A határ menti Međimurje, azaz a Muraköz régió is bemutatkozott, amely Budapesttől alig több mint két órára található. A régió kis mérete ellenére rendkívül gazdag természeti és kulturális értékekben, mondta Ivana, több száz kilométernyi kerékpárút, túraútvonalak, látogatóközpontok és családbarát programok várják az utazókat.

A térség ideális rövid hétvégi kirándulásokhoz vagy aktív pihenéshez.

Zrínyi Miklós szülővárosa, Čakovec, vagyis Csákvár a régió legnagyobb városa és történelmileg szorosan kapcsolódik Magyarországhoz. A Zrínyi család egykori központja ma is számos kulturális program, fesztivál és múzeum otthona, és mindent megtesznek, hogy ezt az örökséget méltón megőrizzék. Ennek legékesebb és leglátványosabb bizonyítéka a nyaranta megrendezésre kerülő lovagi tornák köré szerveződő Porcijunkulovo fesztivál, amely a térség egyik legjelentősebb eseménye, magyarázta Filip Horvát.

Međimurje, a  hagyomány, a fenntarthatóság és az autentikus élmények földje

A régió négy UNESCO-listás szellemi kulturális örökséggel büszkélkedhet, gazdag gasztronómiával és vidéki turisztikai kínálattal rendelkezik. A jövő egyik kiemelt projektje a štrigovai kastély felújítása, amely modern interpretációs központként a helyi slow food gasztronómiát és kulturális örökséget mutatja majd be.

Tonia Bermanec, a magyar határ menti Muraköz régió turisztikai hivatalának főmunkatársa elmondta: a régióban 83 kulturális örökségelemet tartanak számon, amelyből 19 országosan védett szellemi kulturális örökség, közülük a muraközi népdalt az UNESCO szellemi kulturális örökségeként is nyilvántartják. A magyar határtól néhány kilométerre fekvő Zalaújváron (Pribislavec) az egykori Festetics-kastélyt modern élményközponttá alakítják, az Alsódomboruban (Donja Dubrava) található Hirschler-palotát pedig a Muraközi Népdal Palotája elnevezésű látogatóközpontként újítják fel, a két projektre együttesen 12 millió eurót fordítanak.

Turizmus - az együttműködés és a régiós kapcsolatok katalizátora

A rendezvényen részt vett Mladen Andrlic, Horvátország budapesti nagykövete, aki arról beszélt, hogy a turizmus, a történelem és az emberi kapcsolatok továbbra is fontos „kötőanyagnak” számítanak a horvátok és a magyarok között.

„A turizmus a kulturális örökségről, a megértésről, a kommunikációról és az emberi kapcsolatok mélyebb rétegeiről is szól.” 

Horvátország jelenleg nemcsak turisztikai, hanem diplomáciai és üzleti találkozók helyszíneként is egyre jelentősebb. Dubrovnikban most tartották a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóját, amelyen mintegy 1500 résztvevő vett részt. Az ilyen események tovább erősítik a régió együttműködését és a közös jövőbe vetett bizalmat, mondta zárásképp a nagykövet.