Amikor begördültünk az állomásra szinte azonnal belecsöppentünk a II. Rákóczi Ferenc fejedelmi beiktatásának emlékére rendezett ünnepi menetbe.

Történelem a város szívében

Leszállva a vonatról néhány perces sétával máris első állomásunkhoz érünk. A zarándokokról mesélő Orbán-torony a történelem egy különleges fejezetét mutatja be. A kiállítás izgalmas történeteket mesél. Megtudjuk többek között, hogy a kagyló – amelyet kalapjuk karimájában viseltek – mint szimbólum nem csak a zarándokok egyik jelképe, hanem funkciója is volt: iváshoz ezzel merítettek vizet patakokból. „A pútnik szó a zarándokot jelenti, aki bűnbánatot gyakorol és lelki élményekkel gazdagodik.” – meséli idegenvezetőnk. „Mielőtt útnak indultak, áldást kellett kérniük papjuktól és a földesúr engedélyével indulhattak el. Mivel általában arra számítottak, hogy bármi rossz történhet velük az úton és akár meg is halhatnak, végrendeletet írtak és még indulás előtt kibékültek ellenségeikkel.”

II. Rákóczi Ferenc korában kiemelkedő jelentőségű volt a zarándoklat, de nemcsak vallási, hanem politikai és személyes vonatkozásban is.

A kuruc vezér testét 1906. október 29-én hozták haza – Kassára –, ahol méltó módon temették el. Ezért történelmi látogatásunk következő állomása a Szent Erzsébet-székesegyház, pontosabban annak kriptája. „Rákóczi kiemelkedő személyiség volt: a Habsburgok elleni küzdelem vezetője, nyolc nyelven beszélt és bár száműzetésben, de a török szultán támogatását élvezte – így találta menedéket Rodostóban, ahol élettét szerényen fejezte be.” – tudjuk meg, miközben ereszkedünk lefelé a lépcsőn. Bár végrendeletében nem jelölte meg pontosan, hol szeretne nyugodni, annyit kért, hogy ősei mellett helyezzék el. Ez a feltétel teljesült Kassán, ahol nagyanyja Báthory Zsófia is nyugszik.

Amikor földi maradványait végül hazahozták, 36 ezer ember kísérte a Kassára érkező menetet.

Azonban nem a teljes teste érkezett, a szíve Párizs mellett Grobois-ban található (azaz csak található volt, mert egy későbbi tűzvész következtében feltehetően megsemmisült). Rákóczi száműzetése során egyébként Párizsban és Grobois-ban is élt, ahol XIV. Lajos pártfogását élvezte, igaz a francia király támogatása színtiszta politikai érdekeken alapult: a spanyol örökösödési háború idején jól jött a Habsburgok elleni magyar felkelés. Amikor a francia érdek megszűnt, természetesen a támogatás is elapadt, így került végül Rákóczi Törökországba.

A szultán politikai okokból biztosított számukra menedéket Rodostóban, ahol szép lassan egy egész magyar negyed alakult ki – hallgatjuk immár új idegenvezetőnket, Gergely Adriannát, mert a kriptában tett kirándulás után közben megérkeztünk utunk újabb állomására a kassai Rodostó-házba.

Az emlékházban bepillantást kaptunk Rákóczi életébe, a száműzetésbe és a magyar Habsburg-ellenes szabadságharc eseményeibe. A kiállítás termenként tematikusan mutatja be az életét, az 1906-os hazahozatal és újratemetés történetét, valamint a fejedelem vallásosságát. Az épület a Rodostóban található ház másolata, 2006-ban, II. Rákóczi Ferenc születésének 330. és újratemetésének 100. évfordulója alkalmából született. A famennyezetek, burkolatok és festett üvegablakok hitelesen idézik múltat, a benne lévő kiállítás tárgyai közül több eredetiben érkezett Törökországból, a Kelet nevű hajón.

A termekben Rákóczi vallásosságáról is képet kaphatunk: édesapja halála után anyja, Zrínyi Ilona nevelte, majd a jezsuiták gondoskodtak róla. Annak ellenére, hogy a Habsburgok igyekeztek eltávolítani őt magyar gyökereitől, ez nem sikerült, élete végéig hű maradt hitéhez és hazaszeretetéhez. Így vált II. Rákóczi Ferenc nemcsak a szabadság, hanem a hit és a nemzeti kitartás szimbólumává, aki példaként áll a későbbi generációk előtt is, mesélte Adrianna, a kiállításról.

Esténket továbbra is a történelem hatotta át, ám ezúttal sör formájában. A kassai Lőcsei-ház a város legrégebbi civil épülete, amely arról is híres, hogy itt találkozott először Brandenburgi Katalin és Bethlen Gábor, Erdély fejedelem, akik Kassán kötöttek házasságot. Másrészt az épületben már a 15. században is sörfőzde működött, méghozzá a legelső kassai sörfőzde. Ez volt a helyén megnyílt Pivovar Hostinec sörfőzde létrehozásának egyik inspirációja is, bár 2025-ben természetesen már másként főzik eme italt, mint a 17. században tették. Viszont ötszáz évvel később mi is betekintést kaptunk a sörgyártás rejtelmeibe és első kézből kóstolhattuk meg a világ minden tájáról érkező malátából és komlóból készülő igencsak ízletes söröket.

A fejedelem, aki háromszor született meg

A Slavia hotelben töltött éjszakánk után másnap reggel az egyórányi autóútra fekvő Borsi kastély felé vettük az irányt, amelyről ekkor még nem is sejtettük, hogy életünk egyik legizgalmasabb múzeumi élménye lesz. „Ez nem hagyományos múzeum, sokkal inkább egy interaktív kiállítás. Az itt látható tárgyak többsége másolat, ezért mindent meg lehet fogni, mindenhez hozzá lehet nyúlni. Egy-két kivétel persze akad, de a látogatók játékokon és interaktív feladatokon keresztül megismerhetik a család életét, a vadászatot, a fejedelem születését és a mindennapokat” – e szavakkal kalauzol minket beljebb kastélytúránk kezdetén Ádám Csilla a kiállítás vezetője.

A MOME diákjai által készített tárgyak révén a történelem tényleg kézzelfoghatóvá válik, szinte a 17. századba csöppenünk, és miközben teremről teremre haladunk, megelevenedik a Rákóczi család története, amely a 16–17. században az ország leggazdagabb, legbefolyásosabb családjai közé tartozott. Így már érthető, miért épp innen választották ki a fejedelmet. Az sem a véletlen műve, hogy II. Rákóczi Ferenc, vagy ahogy Csilla nevezi, a „mi kis Ferkónk” éppen itt látta meg a napvilágot 1676. március 27-én. Szinte biztosra vehető, hogy tudatosan választották, hiszen a kastély ideális helyszín volt egy ilyen fontos személy világrajöveteléhez: kényelmesebb volt, mint egy rideg vár, 14 fűtőberendezésének köszönhetően könnyen felfűthető, a falakat pedig gobelinek díszítették, ami szintén melegebbé tette a belső teret.

A földszinten hat helyiségen keresztül a kastély és a Rákóczi család történetét mutatják be, az emeleten pedig a „Háromszor született fejedelem” című kiállítás vár, amely II. Rákóczi Ferenc életét dolgozza fel. A cím arra utal, hogy a fejedelem háromszor „született meg”: először kisgyermekként, majd a szabadságharc vezéreként, végül pedig legendaként, amely máig él.

Miközben teremről teremre haladunk, megtudjuk, hogyan savanyították a káposztát, mire végre hordták a frász-sapkát és ki, vagyis inkább mi volt a „kati”. De kiderül az is, hogy a kastély nem élvezhette sokáig fénykorát: 1678-ban tűzvész pusztította el, a szabadságharc bukása után császárhű nemesek kezére került, akik nem lakták, inkább gazdasági célokra használták. A fényűző épület így fokozatosan hanyatlásnak indult, és csak a 20. században, a bécsi döntést követően kezdődött meg a felújítás: Lux Kálmán építész és lelkes támogatói indították el a műemlékvédelmi munkákat, amelyeknek köszönhetően ma is láthatjuk és megismerhetjük ezt a különleges helyet.

Nemcsak a történelem, a jófajta sör, hanem a bor is szerepet kapott a túrán, mert a környező lankák között 54 hektáron két borvidék – a tokaji és kelet-szlovákiai – találkozásánál itt található a Mea Grati borászat.

„Filozófiánk központi gondolata hálával fordulni a természet, a szőlő és a bor felé”

– meséli Soltész Tímea, a borászat igazgatója, miközben a szőlőskert legmagasabb pontján állva a szőlőtőkékre nyíló kilátásban gyönyörködünk. 

„A hely különleges adottsága kedvez a tokaji fehér szőlőfajtáknak, mint a furmint, a hárslevelű, és sárgamuskotály, míg a másik oldalon a kelet-szlovákiai borvidéken termesztünk a vörösbor alapjául szolgáló fajtákat, mint a pinot noir, a merlot, a cabernet sauvignon és a syrah. Így egy helyen találkozik a két borvidék hagyománya.” – folytatja, míg mi üdvözlőitalunk, egy könnyed és gyümölcsös 2024-es sárgamuskotály habzóbort kortyoljuk.  Látogatásunk során aztán további tíz bortételt kóstolhattunk végig, alaposan kiélvezve a vulkanikus talaj és a különleges mikroklíma adta folyékony élményt mielőtt útra kelnénk vissza, Kassára, ahol átélhettük a Rákócziak korát és örökségét.