Az útlevéltervezők kedvelt motívumai, a fák, sasok, medvék, tornyok mellé hétfőtől a belga képregényművészet világhírű figurái, Tintin, a Hupikék törpikék és más hősök csatlakoznak. A 34 oldalas normál útlevéllel a belgák Lucky Luke, Blake és Mortimer, Bob és Bobette társaságában is utazhatnak. Az útlevélben használt figurák közül sok rajz az eredeti képregényekből származik, ilyen a Tintin kalandjai 1954-es, Felfedezők a Holdon című sorozata, melyben a rettenthetetlen riporter Neil Armstrong előtt 15 évvel megteszi első lépéseit a Holdon. Más karaktereket kifejezetten az útlevélhez terveztek, ilyen a földgömböt szemlélő hupikék törp, hátizsákjával és térképeivel a földön. "Olyan dizájnt választottunk, amely jól képviseli az országunkat, művészetét és kultúráját, benne egy csipetnyi tehetséggel, szakértelemmel és humorral" - mondta Sophie Wilmes belga külügyminiszter az RTBF francia nyelvű helyi adónak.

A képregények, melyek a "kilencedik művészeti ágat" jelentik Franciaországban és Belgiumban, még mindig népszerűek, noha már nem kapnak akkora teret a napilapokban, mint fénykorukban, a második világháború után. Az első nagy belga képregénysláger a Tintin, Georges Remi, vagyis Hergé sorozata volt, amely 1929-ben indult. Nem sokkal a második világháború után debütált Blake és Mortimer, a két brit úriember, egy MI5-ügynök és egy magfizikus, akik állandóan az aljas Olrik ezredes eszén akarnak túljárni. A gombafaluban élő kis kék emberek 1958-ban jelentek meg, őket Pierre Culliford, vagyis Peyo álmodta meg. A klasszikus, jellegzetes belga képregény a franciától is különbözött. "Az aranykorban, a hatvanas években minden karakter aranyos és barátságos volt, humoruk volt, a maitól eltérő stílusban, lágyabban rajzolták őket" - mondta Michel Kichka neves belga-izraeli grafikus.