"Brassó fellegvára a brassóiaké" - fogalmazott közösségi oldalán az elöljáró, hozzátéve, hogy a siker a város lakosságának köszönhető. A kormány honlapján közzétett kormányhatározat-tervezet szerint az állam átengedi a történelmi erődítményt a helyi önkormányzatnak. A döntés a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után 60 nappal lép érvénybe. Arra is kitér, hogy az önkormányzatnak be kell kapcsolnia a turisztikai körforgásba a város felé magasodó műemléképületet.

A brassói fellegvár tulajdonjoga körül év elején alakult ki vita a város ellenzéki vezetése és a bukaresti kormánytagok között, miután a kabinet a belügyi vagy az oktatási tárcának akarta felkínálni a bírósági döntés nyomán a pénzügyminisztériumhoz került erődítményt. Az erről szóló határozattervezetet márciusban a bukaresti kabinet napirendjére tűzték, de a város vezetésének és a lakosságnak a nyomására visszavonták. Adrian Caciu pénzügyminiszter utána úgy nyilatkozott: kész tárgyalni a brassói önkormányzattal az erődítmény átadásáról.

A Brassó fölé magasodó erődítményről február közepén mondott le eddigi tulajdonosa, az Aro Palace Rt. szálloda- és vendéglátóipari vállalat a Bukaresti Értéktőzsdéhez (BVB) eljuttatott közleményben. A cég az 1990-es években jutott hozzá az értékes műemléképülethez, és azután volt kénytelen megválni tőle, hogy többéves pereskedés után a román legfelsőbb bíróság kimondta: az ingatlan az állam tulajdona és a pénzügyi tárcához kerül. A brassói önkormányzat nyomatékosan jelezte, hogy igényt tart az impozáns épületegyüttesre, melyet a közösség érdekében, kulturális és turisztikai célokra hasznosítana. A fellegvárat 1554-57-ben építették, majd egy tűzvész után 1618-ban újjáépítették. Az erdős Fellegvár-hegy tetején áll, sétányokon közelíthető meg. A kommunizmusban a Securitate börtönként, majd levéltári lerakatként használta, utána középkori étterem és fegyverkiállítás működött benne.