A polgármester tájékoztatása szerint az állatkertet a Száva folyó és annak egyik holtága közötti Szafari-szigetre költöztetnék át, ahol az állatok a mostani, városi betondzsungel helyett a folyó és a természet közelében, a jelenleginél kétszer nagyobb területen kapnának helyet. Aleksandar Sapic emlékeztetett arra, hogy már az állatkert egykori igazgatója, a legendás hírű Vuk Bojovic is szerette volna egy szigetre költöztetni az állatokat, de az ő elképzelése az volt, hogy a Duna és a Száva találkozásánál fekvő Nagy Háborús Szigetet alakítsák át, ám az a hely a gyakori áradások miatt nem felel meg. Egy másik elképzelés szerint az állatkertet valamelyik külvárosi részre kellett volna áttelepíteni, ám ez a terv is megbukott, mert a város vezetése azt szeretné, ha az állatkert Belgrád központjának a része maradna, és bárki számára könnyen megközelíthető lenne.

Az új állatkert tervei ugyan még nem készültek el, de a polgármester reményének adott hangot, hogy rövid időn belül be tudják mutatni, és akkor megkezdődhet az állatok átköltöztetése, valamint a Kalemegdan világörökségi helyszínné nyilvánításának a folyamata is. A hivatalos adatok szerint Kalemegdan történelmi és kulturális komplexuma évente mintegy kétmillió látogatót vonz, ezzel ez a főváros leglátogatottabb pontja. Itt található a nándorfehérvári vár, amelyhez a magyar történelem legnagyobb diadala fűződik. A várban számos építmény, múzeum és emlékmű emlékeztet az elmúlt évszázadok történelmi eseményeire. Régészeti lelőhelyként is számon tartják, napjainkban pedig számos kulturális eseménynek ad otthont. A belgrádi állatkertet 1936. július 12-én nyitották meg az akkor még nem ilyen sűrűn lakott és forgalmas Belgrádban, a vár közelében, ahol a zöldövezet biztosította az állatok nyugalmát. Az állatkertben jelenleg több mint 250 faj csaknem kétezer egyede lakik.