A támogatások feltétele főszabályképpen, hogy az idei november és a jövő év márciusa közötti időszakban a forgalomkiesés legalább 40 százalékos legyen a 2019-es referenciaév vonatkozó hónapjainak bázisadataihoz viszonyítva. A forgalompótló támogatás keretében a kiesett bevételek 70-90 százalékát pótolja az állami költségvetés, vállalkozásként maximum 12 millió euróig. Egyéni vállalkozások esetében 80 százalékos a kompenzáció mértéke, havonta maximum 2000 eurós támogatás adható. A Kurzarbeit-modell keretében való foglalkoztatás lehetősége ez év végéig még lehetséges. Az elmaradt rendezvények szervezői számára létrehozott védernyőt jövő nyárig, míg az állami hitel- és kezességvállalási konstrukciókat jövő júniusig meghosszabbítják - írja a GD Consulting.

A portál arról is tájékoztat, hogy múlt szombaton a rendőrség becslése szerint 40 ezer, a szervezők szerint közel 100 ezer fő részvételével Bécs belvárosban tüntetés zajlott a pénteken bejelentett korlátozó intézkedések ellen.

A GD Consulting arra is kitér, hogy az osztrák turizmusgazdaság területén ismert és elismert tanácsadó cég, a Prodinger Tourismusberatung GmbH szerint svájci gyakorlattal megakadályozható lett volna a zárlat Ausztriában. A Marco Riederer és Thomas Reisezahn által jegyzett 34 oldalas szakértői összeállítás megállapításai szerint hatalmas csapás a turizmus- és vendéglátás ágazat számára a mostani lockdown. Jó példaként Svájcot említették, ahol jó higiéniai gyakorlattal és következetes járványügyi intézkedésekkel az elmúlt téli főszezonban is sikerült 50 százalékos kapacitáskihasználtsággal üzemeltetni a szálláshelyeket, miközben Ausztriában 8 hónapig teljes üzemzárral konfrontálódtak a turisztikai vállalkozások. Az összeállítás készítői javaslatként fogalmazzák meg az ökoszociális alapú beruházások támogatását, a munkaerőre rakódó járulékok csökkentését és a saját tőke felhalmozást segítő számviteli eljárások alkalmazását. A tanulmány szerzői kritikaként fogalmazták meg ugyanakkor, hogy a nemzetközi összehasonlításban is rendkívül nagyvonalú osztrák támogatási rendszer nem elég hatékony, az öntözőkannaszerű elosztás nem ösztönözte az innovációt, s jelentősen növelte az eladósodást. A járvány kezdete óta Ausztriában fejenként több mint 4000 euróval nőtt az államadósság.