A máltai turizmus sikerének titairól az Utazás kiállításon, a szigetország standján beszélgettem John Mary Attarddal, a Máltai Turisztikai Hivatal (MTA) kelet-európai, lengyel, valamint a Baltikum országait összefogó régió igazgatójával.

Aki egyszer Máltára látogat, az örökre beleszeret ebbe a szépséges szigetországba. Érthetően: gazdag történelmi örökség, természeti szépségek, gyönyörű tengerpart, kellemes éghajlat, búvárkodási lehetőségek, fejlődő turisztikai infrastruktúra várja itt a pihenni vágyót. Ugyanakkor, bár egy évben hárommillió vendég keresi fel a félmilliónál alig több lakosú országot, még sem tapasztalható tömegturizmus.

Tavaly Angelo Farrugia, a máltai parlament elnöke magyar meghívásra hazánkban járt,  és interjút adott a kiadócsoportunk egy másik tagjának.. Akkor a GDP tekintetében harmadik vagy negyedik helyre sorolta országában a turisztikai ágazatot. Hol tartanak most?

A GDP-nek ma 31 százaléka származik a turizmusból.

Hány magyar látogatott 2023-ban Máltára, és melyek a legfontosabb küldő piacok?

Ötvenezer magyar pihent, tanult vagy sportolt nálunk tavaly.

A hozzánk érkező turisták legtöbbje angol, olasz, francia, német és lengyel.

2023-ban a látogatók többsége Olaszországból érkezett, amelyet szorosan követett az Egyesült Királyság. Az olasz és brit turisták a beutazók közel 40 százalékát tették ki, emellett a francia és a német látogatók is jelentős számot mutattak. A lengyel turizmus figyelemreméltó eredményt - 60 százalékos növekedést – mutatott fel, így több mint 167 ezer lengyel látogató érkezett Máltára tavaly. Az MTA által szervezett, Közösen történelmet írtunk című ágazati rendezvényén hozták nyilvánosságra azt az adatot is, hogy

tavaly a turisták összesen 2,7 milliárd eurót költöttek Máltán, fejenként átlagosan napi 132 eurót, ami 20 százalékkal több, mint 2019-ben volt.

 

Talán nem mindegyik olvasónk ismeri e bájos szigetcsoportot annyira, hogy tisztában legyen vele: melyek a legfontosabb turisztikai vonzerők?

Elsősorban a nap és a tenger, melyek verhetetlenek, főleg az északabbról érkezők körében. De nagyon sokan jönnek hozzánk búvárkodni, nyelvet tanulni, túrázni, golfozni vagy akár itt rendezik meg az esküvőjüket. Máltának ugyanis nemcsak nyáron kellemes az átlaghőmérséklete.

Azt olvastam valahol, hogy a lakosság majd egynegyede külföldi munkavállaló. Igaz-e ez, és hányan dolgoznak közülük a turizmusban? Magyar kollégával is találkoztam, amikor kint jártam.

Sokan érkeznek Ázsiából, akik elsősorban a vendéglátás és a szállodaipar kevésbé magas képzési szintjét igénylő területein dolgoznak. De magyar szót is hallani: ötezer magyar él és dolgozik itt. A külföldi munkavállalók számára rendszeresek a továbbképzések, bizonyos munkaköröket csak szakképzettek tölthetnek be.

Hogyan jellemezné a turisztikai infrastruktúra fejlesztését?

A luxus szállodák sora bővült egy új Hiltonnal . Szép régi épületek avanzsáltak át butikhotelekké. A már meglévő szálláshelyeket a pandémia ideje alatt korszerűsítettük. De nem a turisták számának minden áron való növelése a cél. Legfeljebb évi 3,5 milliós látogatószámban gondolkodunk, mert nem akarunk beleesni az overtourism csapdájába. Inkább a minőség emelése, a programok számának növelése a cél.

Milyen marketingstratégiákat valósított meg a Máltai Turisztikai Hivatal a közelmúltban az ágazat népszerűsítése érdekében, különös tekintettel a globális világjárvány által támasztott kihívásokra?

Nemrég tettük közzé

új jelmondatunkat: „Fedezz fel többet!”, amely a korábbi szlogenünk, a More to Explore („Még több felfedeznivaló”) továbbfejlesztése.

Ezt a friss szlogent továbbiak kísérik, mint például a „Fedezz fel több zamatot!” vagy  éppen „Fedezz fel több történetet!” kiegészítve az általunk elérni kívánt, piaci szegmensekre szabott törekvésekkel. Az ezirányú fejlesztés valóban felpezsdíti, megújult energiával tölti fel jelmondatunkat. Hatékonyabban éri el a közönséget, és cselekvésre ösztönzővé alakítja. A Fedezz fel többet! szlogen zökkenőmentesen illeszkedik már kialakított, átfogó stratégiánkhoz.

Ez a stratégia mire épül?

Három alapvető elemre: földrajzi tervezés, demográfiai adatok, valamint motiváció-vezérelt marketing. Ezzel mostantól kielégíthetjük a megcélzott vendégkör különböző szegmenseit és érdeklődési köreit, a számunkra fontos piacokon, valamint az év különböző időszakaiban egyaránt.

Milyen médiakörben gondolkodnak?

Célunk egy átfogó, ha úgy tetszik, 360 fokos marketing stratégia megvalósítása, amely lefedi az ügyfeleknek a márkánkkal való kapcsolatának minden részletét. Ez magában foglalja a különböző online és offline marketingcsatornák használatát, az egységes és következetes márkaélmény biztosítása érdekében. Az a törekvésünk, hogy személyre szabott, célzott üzeneteket küldjünk, a potenciális ügyfeleknek, minél több felületen keresztül.

Melyek e marketingpolitika egyéb, kiemelendő eszközei?

A megvalósítás érdekében folyamatosan együttműködünk márka- és kereskedelmi partnereinkkel, megjelenünk vásárokon, workshopokon, roadshow-kon és számos más eseményen, növelve a szakmai kapcsolatok számát, minőségét. A külföldi média rangos képviselőinek meghívására továbbra is központi hangsúlyt fektetünk. Emellett folytatjuk rendszeres hirdetési kampányainkat, a különböző offline és online platformokon, a média széles skáláját felhasználva, a digitális csatornáktól a televízióig. E területek szakembereit bevonjuk marketingosztályunk munkájába, hogy minden földrajzi divízióhoz egy-egy szegmenst hozzákapcsoljunk. Ez biztosítja, hogy egy-egy részleg egy adott terület felelőse is egyben. Így elsődleges kapcsolattartó pontként szolgál a kollégák, valamint a kereskedelmi partnerek számára, mind helyi, mind nemzetközi szinten.

A fenntarthatóság és a felelősségteljes turizmus a tudatos utazók döntéshozatalának jelentős tényezőivé váltak. Hogyan valósítja meg Málta ezeket az elveket a gyakorlatban?
Az évek során a kormány számos kezdeményezést hajtott végre, amelyek célja a fosszilis energiahordozók fogyasztásának csökkentése, a műanyaghasználat korlátozása és a káros anyagok kibocsátásának csökkentése.

Ezzel párhuzamosan az MTA olyan stratégiát folytat, amely a turisták kiegyensúlyozottabb eloszlására összpontosít, egész évben. Ma már a szállásadók a főszezonon kívül is fogadnak vendégeket, így enyhítve az egyes túlzsúfolt helyszínre gyakorolt nyomást.
 

Bizonyára segít ezen az a tény, hogy mára a máltai szigetek – közismerten - egész évben elérhető úti céllá váltak…

Júliusban és augusztusban még mindig jelentős a túlkereslet, ezért marketingforrásainkat a csendesebb, csúcsidőn kívüli hónapokra fordítjuk. Ebben az időszakban is gazdag programkínálattal rendelkezünk, a gasztronómia, a vallás, a történelem iránt érdeklődők, vagy az aktív kikapcsolódást keresők számára. E stratégiánk bevált, hatékonysága pedig nyilvánvaló. Ez abban nyilvánul meg, hogy a látogatók száma folyamatosan nőtt az év során, anélkül, hogy nagyobb nyomást gyakorolnának a csúcshónapokra.

Az évek folyamán tehát országunk szezonális desztinációból olyan úti céllá vált, amely egész évben optimálisan használja ki a rendelkezésre álló erőforrásokat, hozzájárulva az eredményesebb fenntarthatósághoz.

Ez bizonyára nagy mértékben befolyásolja az egész ország gazdasági eredményességét is.

Tekintettel arra, hogy természeti erőforrásokkal nem rendelkező kis szigetország vagyunk, a turizmus valóban kulcsfontosságú gazdasági pillérként szolgál. Ráadásul a fenntarthatóság elvén alapuló kezdeményezések, tapasztalataink szerint, pozitív élményt nyújtanak, mind a helyiek, mind a turisták körében.

Már eddig is jelentős előrelépés történt, ám az elkövetkező hónapokban és években további intézkedéseket fogunk bevezetni.