Az alvásturizmus 2030-ig várhatóan  évi 12,4 százalékkal fog növekedni, derült ki egy kutatásból, de már most egyre nagyobb kereslet látszik az olyan szálláshelyek iránt, amelyek zöld és nyugodt városi környezetben, tiszta levegővel, alacsonyabb fény- és zajszennyezéssel rendelkeznek. Az alvásturizmus előretörésével a szakértők jelentős további átalakulásokra számítanak.

Az alvásturizmus piacának fejlődésében kulcsszerepet játszik a technológia: a mesterséges intelligenciával felszerelt okoságyak, a hangszigetelt szobák egyre inkább alapfelszereltséggé válnak a felső kategóriás szállodákban. Mivel az utazók egyre gyakrabban a pihenést és feltöltődést jelölik meg a nyaralás elsődleges motivációjaként, új szempontok is számításba kerülnek a desztinációk kiválasztásánál. Sokan már nem csupán városnézés vagy kaland miatt utaznak, hanem a stressz csökkentése, a feltöltődés és az egészségi állapot javítása érdekében.

Az olyan úti célok, mint Svédország, Norvégia vagy Litvánia fényszennyezés nélküli sötét égboltjukkal és a pihenést előtérbe helyező kulturális szemléletükkel tetmészetes módon támogatják a jobb alvást. A Stockholmi-szigetvilág területén például a csendes erdei faházak és a békés szigeti élet a regeneráló élményeket ösztönzik, „hiszen a természet javítja a mentális egészséget és segít ellensúlyozni a technológia okozta alvászavarokat.” – fogalmaz a kutatás eredményeiről beszámoló tanulmányban Christian Benedict az Uppsala University kutatója.

Az alvásturizmus egyik fellegvára a litván főváros is, derült ki a Go Vilnius tájékoztatásából. Egy erre irányuló felmérésben a város kiváló levegőminőségének, zöldterületeinek és a nyári csúcsszezonban jellemző friss, 12–14 °C-os éjszakai hőmérsékletének köszönhetően került a lista élére.

„A hőmérséklet és a fény fontos tényező. Azok a fővárosok, amelyek napnyugta után lehűlnek és alacsonyabb a fényszennyezésük, erősebb cirkadián jelzéseket adnak a szervezetnek. A világos nappalok és a sötétebb éjszakák természetes módon segíti az alvás ritmusának szabályozását” – mondta Laura Bojarskaitė, Litvánia egyik vezető alváskutatója.

A rangsorban előkelő helyen szerepel még Drezda, de a lengyelországi Poznań is felkerült a listára kiváló levegőminősége miatt, míg Varsó és a lett főváros, Riga zöldterületeikért kaptak elismerést.