Amióta méréseket végeznek, a tavalyi volt az ötödik legmelegebb nyár Bécsben. A hősziget-jelenség a fővárost különös mértékben sújtja, ezalól a Duna-sziget sem kivétel.

A negatív hatások ellensúlyozására Bécs a sziget megújítása mellett döntött. A klímavédelmi program az Európai Unió LIFE DICCA projektjének keretében valósul meg, amely arra mutat példát, miként alkalmazkodhat egy nagyváros a klímaváltozáshoz.

Miképp alakult ki?

A Duna-sziget építésénél, a 70-es, 80-as években a folyó egyes holtágait megőrizték és kis tavakat alakítottak ki belőlük, melyek később ritka állat-és növényfajok értékes élőhelyeivé váltak. A klímaváltozás miatt azonban a tavakat már a kiszáradás fenyegeti, ezért a város a meglévő tavak revitalizálása és két új tó létrehozása mellett döntött. A tavak vízkészletének megújítása szélturbinákkal működtetett öntözéses vízcsere-rendszerrel történik és várhatóan még idén elkészül. A Tritonwasser nevű tavon kilátópont is épül.

Klímaváltozást tűrő növények

Szintén folyamatban van három, úgynevezett fenológiai kert építése, ahol a növények fejlődési szakaszait lehet vizsgálni. A kertekbe őshonos fákat és cserjéket telepítenek, a látogatók pedig információs táblák segítségével követhetik nyomon az egyes fajok életciklusát a különböző évszakokban.

2020-ban 25 szárazság-, és hőségtűrő vadgyümölcsfát is telepítettek a szigetre, amelyek jól bírják a városi klímaváltozás hatásait. Ezek a fák ökológiailag különösen értékes fajok: vadalma, madárberkenye, sajmeggy, szelídgesztenye. Akik a nyári hőségben a szigetre látogatva megpihennének, letelepedhetnek az újonnan létesített öt hűsítő pergola árnyékában is. Az indákkal befuttatott pergolák alatt ülő- és fekvőalkalmatosságok találhatók, ahonnan csodás panoráma nyílik a Dunára. Az árnyékolókkal további 210 négyzetméter zöldfelület keletkezett.

A bárányok füvet nyírnak

Májustól novemberig idén is munkába állnak a szigeten a „fűnyíró bárányok”, akik környezetbarát módon tartják karban a füves területeket a sziget északi részén. Az állatok 2020-ban 14 hektárt legeltek le, az így gondozott füvet pedig a mérések szerint sokkal több rovarfaj látogatja a gépi nyírású rétekhez képest.

A szigeten 2020 óta 18 méhfaj is él, közöttük mézelő- és vadméhekkel. Amellett, hogy a méhek segítenek az ökoszisztéma fenntartásában, nekik köszönhetően tavaly óta a szigetnek saját méze is van, amelyet helyben meg is lehet vásárolni.

Napenergiás mérőállomások

A Duna-sziget mikroklímájának mérésére és az időjárás megfigyelésére 2019-ben öt meteorológiai mérőállomást telepítettek a szigetre, amelyek napenergiával működnek. A klímabarát lépésekkel várhatóan csökken a sziget gondozásakor kibocsátott szén-dioxid mennyisége és a ráfordított energia is, a terület mikroklímája pedig javul.

A LIFE DICCA projekt 2018-ban indult és 2023-ig tart, a 2 millió eurós összköltség felét az Unió állja.