A Geophysical Research Letters online folyóiratban közzétett tanulmányuk az első, amelyben a kutatók számszerűsítették a hőmérséklet rekordmértékű, 0,43 Celsius-fokos emelkedését 2014 és 2016 között, és megállapították az emelkedés alapvető okait.

A kutatók elemezték a globális földfelszíni átlaghőmérsékletről feljegyezett adatokat 1850 és 2016 között, az óceán hőmérsékletét 1955 és 2016 között, a tengerszint szintjét 1948 és 2016 között, a Csendes-óceán felszíne egyenlítői térségének melegedését okozó El Nino-légköri jelenség és az évtizedes csendes-óceáni oszcilláció adatait - összesen 15 különféle időjárási, légköri jelenséget.

1900 és 2013 között a globális földfelszíni átlag hőmérséklet 1,6 Celsius-fokkal emelkedett. A globális hőmérsékleti rekordokat elemezve Jianjun Yin, az egyetem kutatója és munkatársai kiszámolták, hogy a következő három évben 2016 végére a globális földfelszíni hőmérséklet újabb 0,43 Celsius-fokkal nőtt, ami soha nem látott mértékű három év alatt a 20. és 21. században.

A felmelegedés ilyen szintű megugrását világszerte szélsőséges időjárási jelenségek, mint hőhullámok, szárazságok, áradások, a sarki jég túlzott olvadása, globális korallfehéredés kísérték.

"Klímakutatóként szembeszökő volt látni, hogy a bolygó légköre képes ilyen gyorsan melegedni" - idézte Jonathan Overpeck, a tanulmány társszerzőjét a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál. 

Az új kutatás kimutatta azt is, hogy a rekordmértékű hőmérsékletnövekedést nem lehet megmagyarázni csupán a klíma természetes változékonyságával. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az ilyen hőmérsékleti megugrások és a velükjáró szélsőséges időjárási jelenségek mindaddig egyre gyakoribbak lesznek, amíg nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása.