Súlyos árat fizetne Velence, ha elmaradnának a hajós turisták

A hajóstársaságok szövetsége szerint tagjaik mindent megtesznek a környezet védelme érdekében, és ha tovább szigorítanák hajóik bejutását Velencébe, az óriási veszteségeket okozna a városnak.

Európa több tengerparti városában voltak az idén tüntetések a túlzott méretűvé növekedett turizmus miatt. Barcelona és San Sebastián mellett Velencében is történtek megmozdulások. Az olasz kikötővárosban - amely évente több mint 20 millió látogatót fogad, és csak 55 ezer lakossal rendelkezik - idén júliusban 2000 dühös helybéli ment utcára, tiltakozva a növekvő bérleti díjak és a hajós utak káros mellékhatásai ellen.

Sokak szerint ki kellene tiltani a városból a hatalmas tengerjáró hajókat, amelyekről egyszerre több ezer utas száll partra. A környezetvédelmi aggályok és a helyi lakosság tiltakozása oda vezetett, hogy szeptember 21-én sajtókonferenciát rendezett Velencében a Hajótársaságok Nemzetközi Szövetsége az iparág aktualitásairól és a kilátásairól, a személyszállító hajózás gazdasági hatásáról, a környezetvédelmi felelősségről és az alternatív útvonalakról. A CLIA a világ legnagyobb tengeri utasszállító Szövetsége, amelynek tagjai évente 24 millió utast szállítanak.

Gazdasági hatások

Beszéljenek a tények – kezdi a CLIA által kiadott közlemény, és sorolják is: a személyhajózás közel 4300 embert foglalkoztat és 200 vállalkozásnak nyújt bevételt Velencében és környékén. A Velencébe érkező hajók 436,6 millió euro bevételt generálnak nemzeti szinten – vagyis közvetlenül ennyit költenek az utasok, a hajóstársaságok és a hajók személyzete. Ebből 283,6 millió eurót Velence területén költenek el, a maradék 153 milliót pedig Itália más részein. A kapcsolódó iparágakban további 170 millió euro bevételt generálnak a Velencébe érkező hajók. Egy kutatás szerint a város GDP-jének 3,26%-át adja a hajózási iparág.

Környezetvédelmi felelősség

A szakmai szövetség álláspontja szerint a hajózási iparág nemcsak jót tesz a város gazdaságának, hanem odafigyelnek a környezet megőrzésére is. Mindent megtesznek azért, hogy megőrizzék a város szépségét és természeti környezetét a következő generációk számára. A CLIA tagjai önként vállalták, hogy részt vesznek a velencei Kék Zászló Megállpodásban, és több mint egymilliárd dollárt invesztálnak környezetbarát technológiákba.

Ez egy folyamat, amely folyamatosan csökkenti a hajók környezeti hatását – állítja a sajtóanyag. Majd hozzáteszik, hogy ezeket a tényeket Veneto tartomány Környezetvédelmi Ügynöksége – az ARPAV tette közzé legutóbbi tanulmányában. Az anyagból egyebek mellett az is kiderül, hogy a velencei szálló porban fellelhető mikrorészecskék kibocsátásáért ugyan 12%-ban felelősek a tengerjáró személyhajók, azonban télen, amikor a leginkább szmogos a levegő, ezek a hajók nem is közlekednek.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy 2016 óta minden személyhajót üzemanyaghatékony motorral szereltek fel, ráadásul az utóbbi időben a társaságok komplett szűrőrendszereket szereltek be a hajókba, amelyek az olyan szennyező anyagok több mint 90%-át kiszűrik, mint a kén-dioxid, a nitrogen-dioxid vagy a szén-dioxid. Az összes nagy társaság invesztál az új fenntartható technológiákba, elsősorban a folyékony földgáz alkalmazásába. A hajókon a szemét újrahasznosítás mértéke egy utasra lebontva 60%-kal magasabb, mint a szárazföldön - hangsúlyozzák. Évente 80 ezer tonna papír, műanyag, alumínium és üveg újrahasznosítása történik meg a hajókon. A hajózási iparág odafigyel a környezetre, álláspontjuk szerint ez a fenntartható turizmus egyik formája. A turistákat megfelelő szervezettséggel, ütemezve küldik a városba, és ezzel nem okoznak túlzott tömeget.

Önkorlátozás, alternatív útvonal

Végezetül arra is emlékeztetnek, hogy az utóbbi öt év során a hajóstársaságok számos önkorlátozást vezettek már be Velencében: 96 ezer tonnásnál nagyobb hajók nem juthatnak be a lagunába, korlátozták a kikötések számát is. Ennek eredményeként Velence elvesztett félmillió utast: 2013-ban 1,8 millió, 2016-ban 1,4 millió fő. Az idén 13%-kal kevesebb volt a turistaérkezés, mint egy évvel ezelőtt. Ennek hatására az egész Adria utasforgalma csökkent 6,5%-kal. Számításaik szerint amennyiben minden 40 ezer tonna feletti, azaz ún. “nagy hajót” kitiltanak a lagunából, a Velencébe érkező turisták száma 90%-kal csökkenne a 2012-es adatokhoz képest. A turisták által elköltött összeg 283 millióról 40 millió euróra esne, a foglalkoztatottak száma 3660-ról 600-ra csökkenne. A CLIA igyekszik alternatív útvonalat találni Velencébe Giudecca Csatorna helyett. Elképzelhető, hogy a jövőben a Vittorio Emanuele III Csatornán keresztül közelítenék meg a várost.


Prémium úti cél Törökországban

Prémium úti cél Törökországban 

A török félsziget a hírességek kedvenc "prémium” úti célja.
Pompeii, a betemetett város

Pompeii, a betemetett város 

A kapun belépve megcsap a történelem szaga – a hatalmas kövekkel kirakott utcákat járva úgy érzem magam, mintha egy időgép visszavitt volna az ókorba.
Idehaza egy idegenforgalmi képviselettel kevesebb

Idehaza egy idegenforgalmi képviselettel kevesebb  

A Tunéziai Idegenforgalmi Hivatal budapesti képviselete a következő információt küldte szerkesztőségünkbe.
Magyarok nélkül megállna Ausztria

Magyarok nélkül megállna Ausztria 

Tíz év alatt több mint a duplájára nőtt a magyarok létszáma Ausztriában, ami napjainkban már meghaladja a 107 ezret.
Öt lenyűgöző nemzeti park Horvátországban

Öt lenyűgöző nemzeti park Horvátországban 

Ha a nyaralást Horvátországba tervezi, mindenképp érdemes felfedezni az Adriai-tengeren található természeti kincseket.
Borravaló körkép: ennyit illik adni a különböző országokban

Borravaló körkép: ennyit illik adni a különböző országokban 

A borravaló megítélése kultúránként és nemzetenként változó: ami az egyes országokban szokás, az egy másikban akár sértés is lehet. 
Boldogság-automaták és szerelmeslevelek a turizmus szolgálatában

Boldogság-automaták és szerelmeslevelek a turizmus szolgálatában 

Linz kirobbanóan sikeres a magyar látogatók körében is.
Horvátországnál soha ilyen meleg nem volt még az Adriai-tenger

Horvátországnál soha ilyen meleg nem volt még az Adriai-tenger 

Ha megerősítik a mérést, ez lesz a valaha mért legmagasabb vízhőmérséklet Horvátországban.
Ételmérgezéssel szállítottak kórházba magyar turistákat Romániában

Ételmérgezéssel szállítottak kórházba magyar turistákat Romániában 

A  Krassó-Szörény megyei tisztiorvosi szolgálat vizsgálatot indított, hogy kiderítsék a megbetegedések okát.
A nyár egyik legjobb úti célja: a Balkán gyöngyszeme

A nyár egyik legjobb úti célja: a Balkán gyöngyszeme 

Tenger, hegyek, napsugarak - e három tényező, így együtt, egyből leveszi a lábáról az embert. És a Kotori-öbölben ezekből busásan bőkezű a természet.

Interjú

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni 

A két Michelin-csillagos étterem konyháját vezető séffel többek közt a versenyről és megosztó ételekről beszélgetünk, és mesél arról is, miért nem követi a trendeket.
Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető

Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető 

Az idei újdonságokról és megújulásról a borászat tulajdonosával, Dunai Ágnessel beszélgettünk.
Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél”

Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél” 

Csernus Imrével szőlőről, borokról és a vidéki életről beszélgettünk, és nemrég megjelent könyve kapcsán egy kicsit rólunk, magyarokról is.