Az egykori pozsonyi színház első kényszerű bezárásának hátterében egy, a Monarchia egészét megrázó tragédia áll. 1881. december 8-án a bécsi Ringtheaterben, előadás közben hatalmas tűz ütött ki, amelyet egy gázrobbanás idézett elő.

Vasfüggöny – mindenek előtt

A kevés menekülési útvonallal rendelkező épületben a tűz gyorsan terjedt, ráadásul a nézők menekülését az is nehezítette, hogy a színpadi vasfüggöny, amelyet tűz esetén a nézőtér elzárására használtak volna, nem működött megfelelően, a gázvilágítást pedig lekapcsolták, sötétségbe borítva a nézőteret. A korabeli források szerint mintegy 400-620 ember vesztette életét. Ez a tragédia mélyreható hatással volt az európai színházakra, és új, szigorú biztonsági előírások bevezetését eredményezte világszerte, köztük a vasfüggöny kötelező használatát.

A pozsonyi városi tanács felismerve az 1776-ban épült, régi faépületben rejlő veszélyeket, 1884-ben meghozta döntést: lebontatja az elavult, gyúlékony színházat, és egy  új, korszerű kőszínház építése mellett döntöttek, amely a tűzbiztonsági előírásoknak is megfelelt. A város egy, a maga korában nemzetközi hírnévre szert tett bécsi építészpárost, Ferdinand Fellnert és Hermann Helmert bízta meg a tervezéssel, akik neobarokk és neoreneszánsz stílusjegyekkel építették fel az épületet.

Bánk bán operája avatta a neobarokk épületet

Az építkezés két évig tartott, az ünnepélyes megnyitót 1886. szeptember 22-én tartották. A ceremónián részt vett a teljes magyar kormány, élén Tisza Kálmán miniszterelnökkel. Az ünnepélyes díszelőadásra a budapesti opera művészei érkeztek, akik Erkel Ferenc Bánk bán című operáját mutatták be. Az épület belsejét Lüttgendorf-Leinburg Leó festményei díszítették, amelyek Bánk bán, Csongor és Tünde, valamint Hunyadi László jeleneteit ábrázolták, míg az előcsarnok freskóit Spányi Kornél készítette. Két évvel később, 1888-ban állították fel az épület elé Tilgner Viktor neobarokk Ganümédész-szökőkútját is.

Újboli költözés – de szerencsére nem egy tragédia következményeként

A színház történetében a második nagy fejezet a 21. században kezdődött, amikor az intézmény egy modern, korszerű épületbe költözött az Eurovea bevásárlóközpont szomszédságába. A Szlovák Nemzeti Színház új épületének felépítése egy hihetetlenül hosszú és sok kitartást igénylő folyamat volt, amely 21 éven át tartott. Ennek az elhúzódásnak fő oka a finanszírozás hiánya volt, az anyagi nehézségek folyamatosan akadályozták a munkálatokat.

Az új épületet végül 2007. április 14-én nyitották meg ünnepélyes keretek között. Ezzel a „költözéssel” a Szlovák Nemzeti Színház nem hagyta el végleg a történelmi otthonát, hanem, egyedülálló módon, a jövőben majd kettős helyszínen lesz a működése. A régebbi, történelmi épület továbbra is otthona maradt az opera és a balettelőadásoknak, míg a modern épület a színház mindhárom együttesét, az operát, a balettet és a drámát is befogadja. Ez a modell lehetővé teszi, hogy a társulatok felváltva használják majd a két helyszínt, és sokszínű lehessen a repertoár.  

Építészeti szimfónia – ilyen az új színház megjelenése

Az SND modern épülete önmagában egy műalkotás, amely Martin Kusý, Pavol Paňák és Peter Bauer építészek tervei alapján készült. Az épület lenyűgöző méretét jellemzi, hogy hét emeleten helyezkedik el, és több mint kétezer különböző helyiséget foglal magában.  

Az építészeti kialakítás nem csupán a funkcionalitásra összpontosított, hanem az esztétikai élményre is. Az épület három fő részből áll: egy-egy különálló teremből az opera és balett, a dráma és a stúdiószínpad számára. Ezeken kívül a modern komplexum számos más kényelmi szolgáltatást is kínál a látogatóknak. Található benne egy 120 férőhelyes étterem, egy klub, egy eszpresszó és egy könyvtár is.  

A színház és annak környezete tele van műalkotásokkal: az épület előtt egy Alexander Biľkovič, Iľja Skoček és Pavol Bauer által tervezett szökőkút áll. Az épület külső részét tovább gazdagítja Pavol Bauer két tornya és Peter Roller vízesése. A belső térben, az előcsarnokban Bauer építész és Dušan Buřil festő „prameň” (forrás) című alkotása kapott helyet, és a színházi jelmezeket bemutató kiállítások is rendszeresen láthatók az épületben.

Pillantás a 2025/2026-os opera- és balett évadba

A Szlovák Nemzeti Színház opera- és balett-társulata az idei szezonban különlegesen izgalmas repertoárral várja a közönséget. Az évad bemutatói egyaránt tartalmaznak időtlen klasszikusokat, régóta várt felújításokat és új, friss produkciókat is.

Az operakedvelők számára az egyik legizgalmasabb bemutatók egyike Camilla Saint-Saëns Samson a Dalila című nagyoperájának visszatérése, amely közel száz év után kerül ismét színpadra. Emellett a műsoron szerepel Pjotr Iljics Csajkovszkij legendás alkotása, az Eugen Onegin is, valamint Wolfgang Amadeus Mozart zenés vígjátéka, a Figaro házassága. Ez utóbbi előadás érdekessége, hogy a Brnói Nemzeti Színházzal és a Théâtre de Caen-nel koprodukcióban valósul meg.

A balettrajongók sem maradnak újdonságok nélkül. Az évad egyik legfontosabb bemutatója William Shakespeare drámájára épülő Romeo és Júlia, Szergej Prokofjev zenéjére, amely merőben új koreográfiai koncepcióval kerül a pozsonyi színpadra. A legfiatalabbak számára pedig James Matthew Barrie meséje alapján készült a Peter Pan című gyermekbalett, Marián Lejava zenéjével, amely Roman Novitzký eredeti koreográfiáját mutatja be.