A bizottság elfogadta az Ohrid régió természeti és kulturális örökségi helyszínének kiterjesztését. Az Ohridi-tó és vidékének észak-macedóniai része 1979-ben lett világörökségi helyszín, most ezt növelték meg a tó környékének albániai részével.
A világörökség kulturális helyszínei közé választották az iraki Babilont, amelynek maradványai, a külső és a belső falak, a kapuk, a paloták és a templomok emlékeztetnek az ókori világ egyik legnagyobb hatalmú birodalmára. Az ókori világ hét csodájának egyike, az asszír-babiloni királynő, Szemiramisz függőkertje világszerte nagy hatással volt a művészetre és a kultúrára.
Szintén a kulturális világörökség részei lettek az ősi vaskohászat emlékei Burkina Fasóban. Douroulában a Kr. e. 8. századi nyomait találták meg annak, hogy vasat állítottak elő.
A természeti helyszínek egyike az Indiai-óceán déli részén fekvő, francia fennhatóság alá tartozó Crozet-szigetek, Kerguelen-szigetek, Amszterdam-sziget és Szent Pál-sziget, valamint 60 kis antarktiszi sziget. A Francia déli és antarktiszi területek több mint 67 millió hektárnyi területen fekszenek, ahol a legnagyobb számban fordulnak elő tengeri emlősök és madarak. Az izlandi Vatnajökull Nemzeti Park, Európa legnagyobb nemzeti parkja 1,4 millió hektáros különleges vulkáni terület. Tíz központi és nyolc gleccser alatti vulkán alkotja, ezek közül kettő Izland legaktívabb vulkánjai közé tartozik.
A vegyes - kulturális és természeti - világörökségi helyszínek között kapott helyet a brazil Paraty és Ilha Grande, a Serra da Bocaina hegyvidék és az Atlanti-óceán között húzódó táj.
Kulturális világörökség lett a Mianmar középső területén található Bagan ősi városa, amely a buddhista művészet és építészet számtalan emlékét, templomokat, sztúpákat, kolostorokat és zarándokhelyszíneket, freskókat és szobrokat őriz, és amely a 11-13. században a Pagan Királyság fővárosa volt. Dél-Koreából kilenc úgynevezett szovont, vagyis a Csoszon-dinasztiának a nekonfucionizmust képviselő oktatási intézményét vették fel a listára.
Szintén a világörökségek közé került a kanadai Writing on Stone Park, a Németország és Csehország területén áthaladó Érchegység, a 14. századtól kiépített augsburgi vízgazdálkodási hálózat, valamint a csehországi Kladruby nad Labem lovak tenyésztésére és tréningezésére használt területe, valamint a lengyelországi Krzsemionki prehisztorikos kvarcbányaegyüttes is.
A szombati ülésnapon döntöttek a nyugat-japáni Szakaiban lévő Mozu-Furuicsi kora középkori temetkezési hely, valamint a Bahreinban lévő, az időszámításunk előtt 2050 és 1750 között emelt Dilmun temetkezési halmoknak, a Dilmun-civilizáció bizonyítékainak a felvételéről. Az Ausztráliai Budj Bim kultúrtáj, a Kínában lévő Liangcsu város régészeti romjai és az indiai Rádzsasztán államban lévő Jaipur városa, valamint az indonéz Sawahluntóban megtalálható Ombilin szénbányászat emlékei is világörökséggé váltak. A több ezer különleges, több mint kétezer éves kőkorsóról híres laoszi síkságot is beválasztották a kulturális helyszínek közé.
A világörökségi bizottság 43. ülésszaka július 10-ig tart.
(MTI)
