A Kelet Párizsa becenévre ma már szinte csak a Diadalív emlékeztet Bukarestben. Az Óvárosnak nevezett környéken újszerűnek ható épületek sorakoznak, a többi részen erősebben látszik a negyven évig tartó szocialista építészet nyoma.

A román főváros „lényege” az Óvárostól a Piața Romanăig tartó környék, de az utóbbi időben nyüzsgő üzletsorok épültek ki észak felé, egészen az I. Mihály parkig. A park sötétben is biztonságos, ez egy környék kivételével egész Bukarestre igaz.
A tömegközlekedés sokkal olcsóbb, mint Budapesten, a hálózatot pedig fejlesztik: a főpályaudvar és a két repülőtér közé metróvónalat építenek. A taxiárakban is érezhető a különbség, különböző szolgáltatók 2,5-3 lej (190-230 forint) kilométerenkénti áron vittek városszerte, és az alapdíj sem volt több 3 lejnél. A hagyományos taxik mellett az alkalmazások (Bolt, Uber) is gond nélkül használhatók Bukarestben. A piacok és a boltok áraival összevetve a helyi vásárlóerő hasonlónak tűnt a magyar fővárosban élőkéhez annak ellenére, hogy a látszólag nagy a különbség a magyar fizetések javára.

Bukarest a gasztronómia terén is felzárkózott Európa többi nagyvárosához. A klasszikus román fogások, mint a pacalleves, vagy a papanasi (kalapos túrófánk) mellett a borbárokban kiváló sonka- és sajttálakat találunk, az utcán pedig francia cukrászdákat. A város leginkább felkapott éttermében kellemes meglepetés ért minket, cikkünkből pedig az is kiderül, mi áll a gigantikus román parlament hátterében, és miért praktikus választás Bukarest hétvégi kiruccanási célpontnak.
A teljes írást együttműködő partnerünk, a Privátbankár Világjáró rovatában olvashatják.