Amikor többeknek említettük, hogy a hétvégén Trencsénbe utazunk az Európa Kulturális Fővárosa 2026 nyitóünnepségére, először lelkes bólogatás volt a válasz. Aztán jött a halk, óvatos kérdés: „És az pontosan hol is van?” Nyugat-Szlovákiában, válaszoltuk, az Alsó-Kárpátok lábánál, a Vág völgyében. Majd előhúztuk az aduászt: Trencsén vára!
Fotó: Vágó Ágnes
Trencsén 2026-ban egy teljes éven át reflektorfénybe kerül: Európa Kulturális Fővárosaként végre megmutathatja, hogy nem csupán egy vár a sziklán, hanem élő, vibráló kulturális közeg.
A nyitóhétvége ráadásul a Valentin-napi hétvégére esik – így a kissé amerikanizált, mégis népszerű szerelmesek ünnepe idén különösen jó apropót ad arra, hogy az 53 ezres kisváros romantikus díszletek között fellépjen Európa színpadára.
Útközben azonban Trnava – vagy ahogy mi ismerjük, Nagyszombat – is tartogat meglepetést. A város neve sokaknak ismerősen csenghet, első pillantásra mégis csendes, történelmi hangulatával fogad.
Aztán kiderül, hogy egyik legizgalmasabb helyszíne egy egykori zsinagóga, amely ma már egészen más szerepet tölt be. A 18. században épült, eredetileg ortodox vallási helyként működő épület sorsa a történelem viharaiban nagy fordulatot vett. A második világháború alatt a város jelentős zsidó közösségét szinte teljesen megsemmisítették, az épület pedig később volt raktár és katonai kaszárnya is – falai között lovakat is tartottak. Aki ismeri a vallási előírásokat, tudja: egy ilyen „lovas” múlt után egy zsinagóga elveszti szakrális státuszát.
Fotó: Vágó Ágnes
A hitközség, miután visszakapta az épületet, továbbadta, az új tulajdonos pedig alapos felújítást követően 2012-ben kávézóként nyitotta meg.
Ma a Zsinagóga Kávézó Trnava egyik legkülönlegesebb helye, a brunch-ra érkezők szinte egymásnak adják a kilincset.
Nyitra, Pozsony, Trencsén – három város, három magasba törő, turistahadakat egész évben mágnesként vonzó várral. Mi most Trencsénben a Vág fölé magasodó impozáns erődbe kapaszkodtunk fel, libasorban, hogy a magasban a panoráma minden erőfeszítésért kárpótoljon: alattunk a folyó kanyarulata rajzolódott ki, hidakkal.
A város két partját összekötő hidak egyikét, a Fiestát még állványok és takarófóliák borítják: ünnepélyes átadását szeptemberre tervezik, a Fiesta Fesztivál keretében, amely a Trencsén 2026 program egyik kiemelt eseménye lesz. A város fölé magasodó várról pont rá lehet látni.
Az eredetileg a 9–10. században emelt erőd kezdetben egyszerű földvár volt, ám stratégiai fekvése – az észak–déli kereskedelmi út mentén – hamar a vidék egyik legfontosabb erősségévé tette.
Híres lakója volt Csák Máté, a XIV. században élt tartományúr, a Csák-nemzetség legismertebb tagja, aki innen irányította birodalmát.
Később királyi kézre került, az évszázadok során többször gazdát cserélt, miközben végig meghatározta a Vág völgyének történetét. Jártak falai alatt mongolok, ostromolták törökök, háromszor be is vették ellenséges seregek – egyszer árulás miatt nyitották ki belülről a kapukat, és özönlöttek be a hódítók.
A legismertebb legenda mégsem hadvezérekről, ádáz harcokról, hanem egy nagy szerelemről szól. Omár, a várat ostromló török sereg parancsnoka beleszeretett Fatimába, az egyik háremhölgyébe, akit a védők korábban foglyul ejtettek.
Fotó: Vágó Ágnes
Omár végül a vár udvarán lévő kúthoz is elért hódító hadával, és ott találkozott ismét Fatimával. Majd addig ásatott janicsárjaival, míg az addig pusztán esővizet gyűjtő, gyakran üres mélyedésből valódi forrás fakadt.
A szerelem vizet fakasztott a sziklából
– legalábbis így szól Trencsénben a két szerelmes története.
A cikk folytatását társlapunk, a Privátbankár Világjáró rovatában találja.
