A romokból ítélve a fal, amelyet a Csin-dinaszia (Kr.e. 221-Kr.u. 206) idején építettek, több mint 10 kilométeren át húzódott és kilenc szakaszra tagolódik.

Csou Hszing-hua szakértő, a kutatócsoport tagja a Hszinhua hírügynökségnek elmondta, a felfedezés még egészen friss, a nyomokra március és április hónapban leltek. "Végre láthatjuk a Csin Nagy Falat teljes valójában" - hangoztatta.

A ninghsziai Nancsangtan település és a Sárga folyó déli partján lévő kanszui Csingjuan megye között talált - csaknem 10 kilométeren át vezető - falrom hat szakasza köves, illetve löszös alapanyagból készült. A Tamiao térségben lévő folytatás szakaszait viszont körülbelül 50 méter hosszan, és 5 méter magasan kizárólag löszös anyagból építették.



Csou elmondta, hogy a Csin-állam a befagyott Sárga folyón átkelő idegen hódítók elleni védekezéshez épített erődítményeket a folyó melletti völgyben. A Csin-állam a Hadviselő államok időszakában (Kr.e 475-221) elért hadisikereinek köszönhetően alapította meg végül a Csin-dinasztiát.

Kétezer évig épült

A kínai Nagy Falat a leghosszabb, emberkéz által emelt építménynek tekintik, de nem egyetlen több ezer kilométeren át kígyózó és hullámzó falat jelent. A különböző szakaszok a Kr.e. 3. századtól csaknem kétezer éven át épültek, elsősorban északi és nyugati nomád törzsek támadásainak visszaverésére szolgáló erődökként szolgáltak.

A fal hosszát 6260 kilométerben állapították meg, amikor 1987-ben felkerült az UNESCO világörökség listájára. A kínai központi kormány több száz millió jüant költött már a védelmére, állagának megóvására, de sajtójelentésekből tudni, hogy sok helyütt a természet, az erózió, másutt az emberi beavatkozások következtében állaga romlik. Vannak részei, amelyek már az enyészeté váltak, vagy - védettsége ellenére - elbontották. Időnként azonban újabb és újabb szakaszok felfedezéséről is hírt adnak.