A lagúnaváros 1987-ben került fel az UNESCO listájára. Egyike a világ 168 olyan pontjának, amelyik megkapta a védelmet a szervezettől. Ez az adott állam kötelezettségeivel is jár. Nevezetesen, hogy óvja, megőrzi a világörökségi helyszínt. A Világörökségi Központ igazgatója szerint "drámai a helyzet Velencében". Januárban újra felmérik majd az akkori állapotokat. "Vannak kétségek a város gazdálkodását illetően. A túlburjánzó mértékű turizmus és az áradások hatása is aggályos" - mondja.

Az UNESCO 2017-ben indított vizsgálatot. Velence akkor közel került ahhoz, hogy feketelistára kerüljön. A város végül elkerülte a leminősítést, de a folyamatokat továbbra is figyelemmel kíséri a világszervezet. "Vita folyt erről a kérdésről. De a veszélyességi listára kerülés a kormányok és a világörökségi bizottság párbeszéde és egyeztetése után, egy közös döntés, amit világos kritériumok mentén hoznak meg" - árulta el Mechtild Rossler.

Velence azzal küzd, hogy ne süllyedjen a habokba. A közelmúlt megemelkedett árapály szintje elérte a 187 centiméteres magasságot. Erre a fokozódó veszélyre az UNESCO is felfigyelt. "Ez az árszint kárt tesz az épületek szerkezetében, eróziót eredményez. Olyan organizmusok jutnak be és szaporodnak el a facölöpökben - amelyekre a tengerben álló város épült -, amik az egész lagúna ökoszisztémájára hatással lehetnek. Ezek olyan problémák, amiket közösen kell megoldanunk." Az igazgató azt is elmondta, hogy az UNESCO nem egy alapkezelő ügynökség. Pénzt nem, de szakmai segítséget szívesen nyújt, ahogyan azt már megtette más helyszínek esetében is.