A szervezők az expó hat hónapja alatt 28millió látogatót várnak, elsősorban a kelet-ázsiai régióból, mely nemcsak a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasági térsége, hanem a legnagyobb turisztikai küldőpiaca is egyben. Mint elmondták, Magyarország Japán egyik legfontosabb gazdasági partnere Közép-Európában, emellett a „felkelő nap országa” kapuként szolgálhat hazánk számára az ázsiai piacokhoz.

A kétoldalú kapcsolatokat erősítve a pavilon a japán-magyar kulturális párhuzamokra épít, és a zenét, mint a kultúrákat hídként összekötő univerzális nyelvet helyezi előtérbe. Ez a koncepció jelenik meg a pavilon építészetében, vendégélményt növelőbelsőtereiben, és ezt a szellemiséget közvetítik a művészi produkciók, a gasztronómiai kínálat és a formaruha-kollekció is.

Magyarország 160 ország között szerepel, a rendezvényre több mint 25 millió látogatót várnak, és hat hónapon keresztül tart, mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, a részvételnek nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági és kulturális jelentősége is van. A turizmus kiemelkedő szerepet játszik a magyar gazdaságban, hiszen a GDP 13%-át adja, és mint mondta: az ágazat folyamatosan dönti a csúcseredményeket. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben Magyarországon több mint 18 millió vendég 44 millió vendégéjszakát töltött el, amely példa nélküli növekedést mutat az uniós országokhoz képest is. „A magyar kormány jelentős figyelmet fordít a turizmus fejlesztésére, legyen szó infrastruktúráról, vendéglátóipari támogatásokról vagy a turisztikai bank létrehozásáról.”

Kiemelte Budapest turizmusban játszott kulcsszerepét, főként a Liszt Ferenc repülőtér kapacitásnövekedésének köszönhetően. Budapestet a kínai, dél-koreai és japán turizmus felfutásának köszönhetően heti 21 járat összeköti Kína nagyvárosaival, miközben Dél-Koreából és Japánból is dinamikusan növekszik a vendégforgalom.

Elmondása szerint a világkiállításon való részvétel nem csupán a turizmus fellendítését szolgálja, hanem Magyarországot is bemutatja, mint befektetési célpontot. A japán befektetések jelentősek hazánkban, elég csak a Suzuki autógyárra gondolni. Jelenleg 181 japán tulajdonú cég működik Magyarországon, amelyek 27 ezer magyar embernek biztosítanak munkahelyet. Az FDI (közvetlen külföldi befektetés) értéke jelenleg 108 milliárd euró, és várhatóan 2030-ra megduplázódik. 2024-ben 10 milliárd euró friss befektetés érkezett, amelynek 70 százaléka kínai eredetű, de jelentős dél-koreai és japán tőke is van benne.

Kreatív koncepció – közös értékek

A világkiállítás fő témája a jövő társadalmának megtervezése, amelyhez Magyarország is kapcsolódik, amelyet egy saját, a japán és magyar kultúra közötti párhuzamokat előtérbe helyező koncepcióval egészíti ki. „A Magyar Pavilon koncepciója a globális kihívások megoldását a generációkon átívelő értékek megmentésében látja, ezért a természettel és örökségünkkel való együttélés fontosságát hangsúlyozza. A Pavilon élménycentrikus megközelítése segít átérezni, hogy a kulturális gyökerek megőrzése kiemelt fontosságú a fenntartható jövő szempontjából” – emelte ki Drozsnyik Dávid, a Magyar Pavilon kreatív koncepciójáért felelős szakember.

Az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjának egyik fő attrakciója egy különleges művészeti élmény, amely a látogatókat egy teljesen új dimenzióba helyezi. A központi elem a dóm. A közönség a magyar táj ihlette világon keresztül érkezik meg egy végtelen, univerzális térbe, amelynek középpontjában a magyar népdal ál – mutatta be Vági Bence, a Magyar Pavilon művészeti koncepciójának megalkotója az oszakai világkiállítás magyar pavilonjának művészeti attrakcióját.

Mint elmondta, az attrakció túlmutat a klasszikus színházi kereteken: itt a nézők nem csupán külső szemlélők, hanem magának az előadásnak is aktív részeseivé válnak. A koncepció megalkotásakor az volt a legfontosabb szempont, hogy megtaláljuk azt a kulturális és művészeti kapcsot, amely összeköti Magyarországot és Ázsiát. Ezt a kapcsolatot a népzene világában találták meg. Az előadás során nemcsak egyetlen énekes tolmácsolásában hallhatják majd a népdalokat, hanem a világkiállítás hat hónapja alatt összesen 21 magyar népdalénekes fogja váltani egymást 15 perces előadásokkal, hogy autentikus formában adják át a magyar zenei örökséget.

Mindehhez Zoboki Gábor építész és csapata egy olyan koncepciót alkotott, amely – mint mondták – Magyarország kulturális és természeti hagyományait egy modern építészeti formanyelven keresztül jeleníti meg.

„A magyar népzene és építészet mélyen összefonódik. Ahogy Bartók és Kodály a népzenében felfedezte a közösségi élményt és az ősi motívumokat, úgy az építészet is képes ezt visszatükrözni.” – mondta a Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepció megálmodója, miközben bemutatta a koncepciót és hozzátette: „Az épület szerkezete és terei a természeti formákra, a földművelés hagyományaira és a közösségi élet élményére épülnek. A pavilon különleges térsorai, az organikus formák és az akusztikai megoldások mind ezt a gondolatot erősítik.”

A látogatók egy meghatározott útvonalon haladva ismerkedhetnek meg a tér sajátos atmoszférájával. A magyar táj hangjai – harangszó, madárcsicsergés, patakcsobogás – kíséri majd őket, míg elérnek a pavilon központi eleméhez, a „Zengő Dómhoz”. Ez a tér az együttlét, a közös élmény és az autentikus magyar kultúra megidézésének színtere.

A magyar konyha esszenciája a hagyományokban és az ízekben rejlik

A világ gasztronómiájában Japán kiemelkedő szerepet tölt be, különösen Oszaka, amely a gasztroturizmus egyik kiemelt célpontja – fogalmazott, Csapody Balázs, a Magyar Pavilon gasztronómiai koncepciójának felelőse, és hozzétette: „Biztos vagyok benne, hogy ez a világkiállítás is rengeteg gasztroturistát vonz majd, akiknek az utazási célpontját az határozza meg, hogy hol találják meg a minőségi gasztronómiát és a hagyományokat. Mi ezt szeretnénk megmutatni nekik: a magyar gasztronómia egyediségét, amely nemcsak az ételekben és az alapanyagokban, hanem a borokban is megmutatkozik.”

Mint elmondta, a magyar borok különösen fontos szerepet kapnak ebben a bemutatóban, nemcsak a magyar borkultúrára és a szőlőfajtákból készült borokat mutatják be, hanem kiemelt figyelmet kap Tokaj, amely a magyar borok egyik legismertebb képviselője. „Célunk, hogy a tokaji boroknak nemzetközi piacot is teremtsünk, és minél több elismert séf, sommelier és gasztronómiai szakember megismerje és kínálja ezeket a borokat.” – tette hozzá, majd kiemelte, hogy szeretnék megmutatni a fröccs kultúráját is, hiszen ezek is szerves részei a magyar gasztronómiai hagyományoknak.

A Pavilon szívében található Miska Kitchen&Bar egy bisztró stílusú gasztronómiai sziget, amely tradicionális, de sokszínű magyar fogásokat és hagyományos ízeket kínál a vendégeknek. A Pavilon házigazdáját, Miskát a népi kultúra jellegzetesdísztárgya, egy miskakancsó ihletette. Miska házigazdaként a magyarvendégszeretetet és a közösség fontosságát szimbolizálja, megjelenésében egykortárs japán stílust is felelevenítve.

Bódis Boglárka, divattervező, a Magyar Pavilon formaruháinak tervezője a Magyar Pavilonban dolgozók formaruháinak megalkotásáról mesélve elmondta, hogy az alkotás során a magyar és japán kulturális elemek ötvözése fontos szerepet kapott. A tradicionális magyar öltözködési elemek, mint például az ingruha, a rakott szoknya és a virágmotívumok modern értelmezésben jelentek meg, és  a részletekben érzékelhető a japán kultúra hatása is, amelyhez inspirációként szolgáltak a japán kertek harmonikus formái, valamint az ázsiai öltözködés jellegzetes rétegezési és záródási technikái.

A fenntarthatóság is kiemelt szerepet kapott a projektben. A ruhák és kiegészítők hazai anyagokból, helyi mesterek kezei által készültek, így erősítve a magyar iparművészet jelenlétét a világkiállításon. A cél az volt, hogy a kollekció nemcsak a vizuális összhangot és funkcionalitást tükrözze, hanem a fenntartható divat iránti elkötelezettséget is.

Az Oszakai Világkiállítás 2025. április 13. és 2025. október 13. között kerül megrendezésre.