A 94 éves nagynyárádi kékfestő

A túra a magyar oldalon fekvő Nagynyárádon, a horvát-magyar határ és a mohácsi csata emlékhelyéhez közeli Árpád-korabeli magyar-német nemzetiségű településen indult , amely kékfestő műhelyéről messzeföldön híres.

Zsifkovics Józsefné, falusi vendéglátó, a Nagynyárádi Vendégváró Kör elnöke mutatta be a családjával közösen működtetett, négy napraforgós, a Dél-Dunántúli Ökoporta hálózat keretében vendégeket fogadó Muskátlis házat. Mint elmondta, az ország minden pontjáról fogadnak vendégeket. Éveken át nagycsaládosok is üdültek náluk, sőt vannak olyan német és osztrák családok, akik évről évre náluk töltenek több napot. Kitért arra is, folyamatosan bővítik turistacsalogató rendezvényeik körét, ennek részeként idén első alkalommal, hagyományteremtő szándékkel rendezték meg a Horvát-Sváb-Magyar Egybesült Fesztivált, amelynek keretében volt főző-sütő verseny és helyi termék bemutató is.

A faluban tett séta utolsó állomásaként a csoport felkereste a 94 esztendős Sárdi János kékfestő mester műhelyét, aki ízes szóval, sok humorral vezette be őket e kézműves mesterség rejtelmeibe.

Gyalog a zöldben, uniós támogatással

Go Green elnevezéssel a Gyeregyalog.hu Egyesület két magyar és két horvát partnerrel közösen pályázatot nyújtott be az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programra Eszéktől a Kopácsi réten át a Nyugat-Mecsekig, Bakonyáig húzódó úgynevezett „zöldút” kialakítására. Sikerrel szerepeltek, s a több mint 440.000 euróból megvalósuló programra csaknem 368.000 euró támogatást nyertek el. A Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetséggel, Bakonya önkormányzatával, valamint a Horvátországi Magyar Vállalkozók Szövetségével és a hercegszőlősi járási önkormányzattal együttműködve megvalósult program keretében kijelölték a zöldút nyomvonalát, amely mentén információs és irányjelző táblákat helyeztek ki. Honlapot hoztak létre – átfogó adatbázissal és leírásokkal –, valamint Baranya Zöldút Bakonyától Eszékig címmel kétnyelvű – magyar, horvát - a turisztikai szolgáltatók címjegyzékét tartalmazó kiadványt jelentettek meg. Vörösmarton Ökoturisztikai Látogatóközpontot, Bakonyán, a zöldút magyarországi végpontján pedig Ökoturisztikai Bemutatóhelyet alakítottak ki.

Sokác ágy baldachinnal

A horvát oldalon, Topoljén a múlt század húszas éveiben épült, eredeti állapotában megtartott, a sokácok életét bemutató tájházban, horvát anyanyelvű, sokác felmenőkkel büszkélkedő idegenvezető segítségével ismerkedtek meg e népcsoport népviseletével, életmódjával, hagyományaival és tárgyi emlékeivel. Többek között a csak rájuk jellemző egyedi berendezési tárggyal, a tisztaszobában felállított baldachinos ággyal, amelyben a fiatal házasok, vagy a beteg családtagok aludtak.

A települést elhagyva a Batina felé vezető úton egy rövid pihenőt tartottak a 18. században épült torony nélküli templomnál. A legenda szerint ugyan többször építettek mellé újabbat, de minden alkalommal villám csapott bele, ezért végül már nem próbálkoztak, feladták. A batinai csata emlékére állított II. világháborús emlékművet is felkerestük, ahonnan különleges kilátás nyílik a Dunára, ellátni egészen a Ferenc-csatorna torkolatáig, s jó idő esetén a Kelet-Mecsekig.

Innen Batina másik nevezetessége, a Zöld Sziget felé vezetett az utunk, ami a hozzá vezető híd megépítése előtt csak úszva és csónakkal volt megközelíthető, ezért a Szerelem Szigetének is nevezik. A több mint száz méteren elhúzódó homokos parttal rendelkező üdülőtelepet mind többen keresik fel, s töltenek ott hosszabb rövidebb időt az idegenforgalmi szálláshelyként is működő hétvégi házakban. A fáradt utazókat itt helyi termékekből álló finomságokkal - sajtokkal, húsokkal, kulennel -, valamint a csúzai Pinkert Borászat nedűivel várták.

- Házunk építéséhez csak olyan anyagokat használtunk fel – öreg gerendákat, raklapokat -, amelyeket az ár sodort magával, ugyanis háromévente kilép a medréből a Duna – mondja vendéglátónk, Ginder Ferenc, a Horvátországi Magyar Vállalkozók Szövetségének elnökségi tagja, aki Pécsett tanulta ki a vendéglátó szakmát. Ők is fogadnak vendégeket, egyszerre akár harmincat. A Zöld Szigeten sátrazni is lehet.

A vörös hajú várúrnő

A következő állomás Vörösmart, a Duna holtága mellett fekvő drávaszögi falu, ahol a Baranyai Júlia nevét viselő Bormúzeum előtt, a település polgármestere Bisztricán Hajnalka fogadta a tanulmányút résztvevőit Mint elmondta, Vörösmart a nevét a legenda szerint a kiskőszegi vár hajdani úrnőjéről kapta, aki egy vörös hajú zsarnok volt. Az országot álruhában járó Mátyást is magas révpénz megfizetésére kötelezte volna. Ám az inkognitóban utazó király megtagadta a fizetséget, erre arcul csapta és három napos szőlőkapálásra ítélte. Azonban időben megjelentek az igazságtévő király poroszlói, s a vörös hajú úrnő a vár erkélyéről, szégyenében, a folyóba vetette magát. Testét a vörösmarti révnél halászták ki.

A település lakói szőlészettel, borászattal és halászattal foglalkoztak. - A falu a Báni-hegy lankáin terül el, azt itt élő családoknak mindig is volt legalább egy hold szőlője, s elsősorban kiváló minőségű fehér borokat készítettek. Ma is két borút található a településen – a Katolikus és a Református Szurdok -, amelyet a dombtetőn lévő út köt össze – mondja.

Peka és Piros Csizma

A Go Green projekt keretében Vörösmarton épülő Ökoturisztikai Látogató Központ befejezés előtt áll. Az interaktív kiállítótér – amelyben egyaránt jelen lesznek a hagyományos és a multimédiás elemek – lehetőséget teremt majd az idelátogatóknak a térség állat- és növényvilágának, valamint kulturális értékeinek megismerésére. Vacsoraidőben a csoport tagjait Gerstmajer Mihály borász látta vendégül, aki egy helyi különlegességet, pekát készített. Ez egy vastag falú, harang alakú edényben, kemencében, parázsban készülő húsétel.

- A családi gazdaságunkban elsődlegesen szőlőműveléssel, borászattal foglalkozunk – mondja. – A falusi turizmus csak egy kis részét adja a bevételeinknek, de nagyon fontos része a tevékenységünknek. A személyes kapcsolat egyik legjobb eszköze, aki megszáll nálunk, megkóstolja a borainkat, az általunk készített ételeket is.

A hosszú és sok látnivalót tartalmazó nap után, Csúzán a Piros Csizma panzióban hajthatták álomra fejüket a résztvevők. A horvátországi szálláshelyek között előkelő helyet elfoglaló panzió, a vad- és halételeket kínáló konyhájának, valamit annak köszönheti népszerűségét, hogy a náluk megszálló vendégeknek kétnapos programot is kínálnak, ami a Kopácsi-rétről indulva mutatja be horvát Baranya gasztronómia és ökoturisztikai értékeit. Egész évben folyamatosan vannak vendégeik, nyolcvan százalékos kihasználtsággal működnek.

A hatszáz hektáros birtok

Másnap Hercegszőlősön a Horvátország legnagyobb területén, mintegy hatszáz hektáron gazdálkodó Beljei Pincészet borturisztikai központjában kezdődik a nap. A háromszintes pincerendszer rendezvénytermében folyamatosan tartanak kóstolókat, s a húszezer palackból álló muzeális értékű borokat is tartalmazó bortrezort is nyitva áll a vendégek előtt. Itt őrzik a pincészet egyik legrégebbi az 1940-es évekből származó borát is.

A közelében található református templom a maga nemében szintén különleges. Az épület maga évszázadok örökségét őrzi, hiszen egyes részei, fennmaradt freskói a különböző korokban épültek a középkortól kezdődően az 1900-as évekig bezárólag. Tornyának alapjait állítólag a rómaiak rakták le Krisztus után 300 körül. Annyi bizonyos, hogy a településnek a 16. században tágas temploma volt, mert 1576. augusztus 16-án és 17-én itt gyűlt össze az a negyven prédikátor, akik zsinatjukon fontos egyházi törvényeket alkottak. A három stílust ötvöző - román, gótikus, barokk - református templom felújítása már a vége felé közeledik.

- Az öko- és a borturizmus az, ami munkalehetőséget jelenthet a jövőben az itt élőknek – hangsúlyozza Sója Dénes, Hercegszőlős járás elöljárója. – Elsődleges cél éppen ezért, hogy minél több magyar nyelven működő intézmény és természeti, kulturális értékkel rendelkező emlék várja a turistákat.

Élet a vízen

A zöldút a Kopácsi-réten folytatódik, amely előtt a helyi termelők által létrehozott szövetkezet pálinka és likőrfőzdéjébe térünk be. Az építészetileg egyedül álló, különleges formájú szeszfőzde része a kóstolók megtartására alkalmas lovagterem, s kilátóként működő külső bástya is. A Baranya Zöldút gasztronómiai és kulturális örökségének megismerése mellett annak természeti szépségének felfedezése szintén a célok között szerepelt. Erre kiváló alkalmat teremtett a Duna-Dráva torkolatában elterülő Kopácsi-rét, Európa egyik legnagyobb természetes mocsárvidéke. Területének több mint fele tavasszal, nyáron víz alá kerül, ami nem csupán a burjánzó növényvilágnak, de a természetes szelekciónak is kedvez. Az itt élő állatok ennek köszönhetően kiváló génállománnyal rendelkeznek. E belső területek kishajóval, csónakkal közelíthetőek csak meg.

A Kopácsi Természetvédelmi Park központja Tikvesen található. E csöppnyi település környékét a történelem során híres vadászterületként tartották számon. Az itt létrejött erdőből, parkból és számos épületből álló kastélykomplexum felújításra vár.

A szebb napokat látott vadászkastélyt a Habsburgok építették még a 19. században. Az egykori Jugoszlávia idejében pedig számos ország első embere fordult meg falai között, s nem egy fontos döntés helyszíne volt. A kiskastély – vadászház – ahonnan egykoron indult a vadászat, s terítették ki a lelőtt vadakat, szintén omladozik. A kápolna azonban már eredeti állapotában fogadja a látogatókat. A régitől alig néhány kilométerre már az új látogatóközpont cölöpökön álló fahídjai és útjai engednek betekintést a Kopácsi-rét különleges vízi-világba. S mire a Kopácsi-rét végére ér a csapat, a kopácsi kempingben, Baka Béla vendéglátós irányítása mellett készülnek a helyi különlegességek, a csiptetős ponty, valamint a kopácsi halpaprikás. Szemet gyönyörködtető a bográcsban fortyogó halpaprikás és a tűz mellett egymás mellett sorakozó, nyársra csíptetett halak látványa. Az utolsó állomás Eszék, rövid séta az óvárosban, majd irány Pécs.

A túra résztevői egyetértettek abban, hogy a természet szépségeire, a vidéki élet hagyományaira, a helyi gasztronómiai különlegességekre nyitott turisták számára ideális programlehetőséget biztosít a Baranya Zöldút.