Ez a politikáról, nem pedig a környezetvédelemről szól – fakadt ki Anthony Concil, a világ legnagyobb légiszállítóit tömörítő IATA kommunikációs igazgatója. Hozzátette azt is, hogy a légiközlekedés a kibocsátás 2 százalékáért felel, és úgy vélte: az európaiak a feje tetejére állítják a dolgokat azzal, hogy egy globális megállapodás létrejötte előtt kívánnak cselekedni. Az IACO, az ENSZ polgári repülésért felelős testülete mindenesetre jövőre olyan javaslattervezetekkel áll elő, amelyek megpróbálnak megoldást találni az emissziós problémára. A légiközlekedést annak idején kihagyták a kiotói jegyzőkönyvből, mivel egy globális ágazat mérései nehézséget jelentenek. Concil szerint ezek a nehézségek nem múltak el. „Az ördög a részletekben rejlik. Hogyan számoljuk ki a kibocsátási allokációt, hogyan osszuk el a kvótákat a légitársaságok között? A mérföldeket csak az európai légtérben számoljuk?” – idézte a Financial Times az IATA képviselőjét. Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos korábban mindazonáltal annak a véleményének adott hangot, hogy az európai repterekre érkező, és onnan felszálló gépeknek fizetniük kellene a szennyezésért. Az elképzelés vélhetően igen érzékenyen érinti majd az amerikai vállalatokat. Dimasz most, a Nairobiban tartott légköri konferencián úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg 2010-ig vagy 2011-ig is eltarthat, amíg életbe léphetnek a repülőgépek emissziós tervei. Az FT szerint az uniós tagállamok közül Nagy-Britannia és Franciaország támogatna egy effajta tervet, így jó esélye van annak, hogy a tagországok végül rábólintanak az elképzelésre. Németország ugyanakkor korábban fenntartásait hangoztatta. (Budapest online)