Elsőként a kategóriába sorolásról beszélt az éttermekkel kapcsolatban. Felvetődött a kérdés, szükség van-e egyáltalán ilyen formában a kategóriába sorolásra Magyarországon, illetve kell-e kategorizálnunk az éttermeket? Pintér szerint ily módon biztos nincsen rá szükség, hiszen a kategóriák nem feltétlenül utalnak az étterem minőségére. Véleménye szerint hatékonyabb lenne, ha a vendégek ajánlás alapján választanának (pl. városok honlapja, katalógusok ajánlása). Hagynunk kellene, hogy ezek az ajánlások, felelősségi formák, elismerések kibontakozhassanak. Második pontként a szervízdíjról esett szó, hiszen nem tudni országosan hányan és hogyan vezették be. A szervízdíjat egyébként 2005 októberétől lehetett bevezetni, a vendéglátó egységek 0-15 százalék között számolhatnak fel szervízdíjat. Amennyiben az étterem úgy dönt, hogy bevezeti, azt külön fel kell tűntetnie az étlapon és számlán is. Ezzel kapcsolatban további kérdés volt, hogy a vendég hogyan tolerálja az adott egységben ezt. Tapasztalatai alapján a szervízdíj mind a munkáltatónak, mind alkalmazottainak jó megoldás, hiszen a kollégákat ezzel motiválni is lehet. Bár ma még mindig nem túl népszerű, véleménye szerint talán azért, mert árat kell emelni, és plusz adminisztrációval jár. Végül a szakma presztízséről esett szó, amely Magyarországon még mindig alacsony szinten van. Úgy látja, a hatóságok nem okvetlenül tekintik partnernek az éttermi szolgáltatókat. A konfliktus lényege, hogy több szakhatóság is ellenőrzi a szakmát, mert nincs pontos meghatározása, illetve különböző olvasatai vannak annak mit is várnak el. Természetesen mindemellett szükségesnek tartja az ellenőrzéseket.