A BOM Egyesület (korábbi nevén Budapesti Olimpia Mozgalom) civil szerveződés tagjai és támogatói a rendezvényen ismertették az olimpiával kapcsolatos céljaikat, terveiket, teendőiket. A BOM azért jött létre, hogy megismertesse a döntéshozókat és a közvéleményt egy budapesti rendezésű olimpia előnyeivel, hatásaival és kockázataival, és megteremtse a nemzeti egységet annak érdekében, hogy a főváros 2011-ben a fővárosi önkormányzat, a Magyar Olimpiai Bizottság, a magyar kormány, valamint a parlamenti pártok teljes támogatásával kandidálhasson a 2020-as olimpia megrendezésének jogára.
Az olimpiarendezés gondolatát szponzorok segítségével saját forrásból finanszírozó BOM egy törvénytervezetet is kidolgozott, amelyet 2008 év végén nyújtanak be a parlament elé, azzal a céllal, hogy az majd kormányciklusoktól függetlenül garantálja az eseményhez való szisztematikus és átgondolt felkészülést.
A szervezet aktualizáltatta a PricewaterhouseCoopers 2002-es megvalósíthatósági tanulmányát, és a tanácsadó cég a 2016-os olimpiát nem, a 2020-asat viszont bizonyos súlyponti feltételek (pl. konvergencia program sikere, euró bevezetése, évi 3-4 százalékos stabil növekedési pálya, stb.) mentén reális alternatívának látja.
Bienerth Gusztáv, a BOM Felügyelő Bizottságának tagja a nagy kitörési lehetőség mellett kényszerítő tényezőként is tekint az olimpiára, mivel úgy véli, Prága és Varsó is bármikor ringbe szállhat az első közép-kelet-európai olimpia rendezési jogáért, és akkor a nyertes város akár fél évszázadra is magához ragadhatja a régió központi szerepét. Bienerth elsőszámú feladatnak tekinti, hogy az olimpiára épülő létesítmények elő- és utóhasznosítása 100 százalékos arányú legyen. A szakember – és ahogy sok más előadó és hozzászóló is – hangsúlyozta, a budapesti olimpia megrendezése nem pénzkérdés, hiszen a szükséges költségek (teljes szervezés, lebonyolítás, sportcélú infrastruktúra kialakítása) 518 milliárd forintra rúgnak, amelyet az állam uniós források és magántőke bevonásával ki tudna gazdálkodni. Hozzátette viszont, hogy ennél jóval nagyobb volumenű forrás szükséges az ország infrastuktúrájának fejlesztéséhez, amely, ahogy a főváros főépítésze, Beleznay Éva fogalmazott, 100 éves lemaradásban van, tekintve, hogy a millennium óta nem történt Budapesten városszerkezeti átalakítás, sem összországos jelentőségű vasúthálózatfejlesztés hazánkban.
Az olimpiarendezés ötletét támogató budapesti főpolgármester-helyettes, Ikvai-Szabó Imre attól tart, hogy a 2020-as eseményt megelőző 7 éves uniós tervezési időszakban a központi régió dimanikus fejlődése miatt a ROP-os pályázatokon keresztül a főváros nemigen tarthat számot forrásokra, az ágazati csatornákon viszont - ilyen lehet a sport -, folyhat még be pénz az országba.
A Dunát választotta a BOM a budapesti olimpia markáns tematikájának. Az egyesülés szerint a nemrég elkészült, és jelenleg a fővárosi kerületeknél véleményeztetésen lévő anyagukban a három különféle helyszínjavaslat közül a Duna-szigetek tűnnek a legalkalmasabbnak. Az olimpiai falu helyszínéül a Csepel-sziget a spanyol Fadesa tulajdonában lévő északi csücskét szemelték ki, de épülnének létesítmények az egykori Óbudai gázgyár és a Óbudai-sziget területén is. A végső helyszínek kijelöléséről még az ősz folyamán dönt a fővárosi közgyűlés. Ikvai azt ígéri, amint a parlament rábólint az Olimpia Törvényre, a rákövetkező 6 hónapon belül leteszik az asztalra a konkrét fejlesztési opciókkal kidolgozott üzleti tervet.