Flesch tehene a MICE-turizmus, amiben egészen új perspektívákat nyithatna az évtizedek óta várt, számtalanszor megígért, de a mai napig meg nem épült, nagy befogadóképességű kongresszusi központ. „Nyugdíjig megérjük-e, hogy megépül?” — tette fel költői kérdését a „Budapest erősségei és kitörési lehetőségei turisztikai marketing szempontból” című kerekasztal-beszélgetésen. Szerinte remekül állunk az egyéni vendégek Magyarországra csábításában, de nem lehet csak Trip Advisoron, booking.com-on eladni egy desztinációt; nagyobb erőkkel kell nyitni a hivatásturizmus felé. A központ megépítésével „a turizmus marketing 80 százalékát megoldanánk a következő 10-15 évre” — véli. „Sorra zárnak be a rendezvényhelyszínek” — panaszkodott a MICE-turizmust sújtó másik jelenség miatt Drégely Ágnes, MUISZ-alelnök, a TourEastTour ügyvezető igazgatója. „Jelen vagyunk a nemzetközi piacon, de ez egy spontán, alulról történő szervezkedés” — mondta Vass Anita, a Mellow Mood Hotels marketing és kommunikációs igazgatója szintén a mérhető állami, önkormányzati részvételt hiányolva. „A partiturizmussal legalább bekerültünk a köztudatba, de alulpozícionálva” — méltatta a sokat kárhoztatott és sokszor a fapadosok „átkaként” emlegetett vendégkört, hozzátéve, hogy Budapestnek nincs meg minden adottsága az ötcsillagos desztinációvá váláshoz. Szerinte három belvárosi kerületre korlátozódnak az attrakciók. Kovács Tamás, a Budapest Tuk-Tuk ügyvezetője ellenben úgy gondolja, hogy nem kell mindig új attrakciókat kitalálni, elég a meglévőket újrapozicionálni. Ahogy új küldőpiacok megdolgozásával se kapkodjunk, különösen, amikor a meglévők sem biztos, hogy annyira meglévők — derült ki Drégely Ágnes hozzászólásából. „Nem lehet külképviseletet ellátni magyarországi home office-ból” — bírálta a nemzeti idegenforgalmi marketinget. Ha mégis megnyertünk egy új piacot, alapvető, hogy ismerjük is őket — tette hozzá utalva a Qatar Airways dohai járatának indulása óta áhított Perzsa-öböl utazóközönségére. „Van benne potenciál, de egyelőre halálra unják magukat Budapesten” — ábrándított ki a szakember. Az Európán kívüli küldőpiacokhoz jobban fel kell kötni a gatyát, mivel értük a „a világ nagyvárosaival versenyzünk” Vass Anita szerint. „A belföld Európán kívüli piacokon eladhatatlan” — tekintett borúlátóan Drégely Ágnes Budapesten túlra. „Vidéken a külföldi vendégéjszakák száma 15 éve stagnál, a belföld tartja el” — toldotta meg Flesch Tamás. Lehet akármilyen jól összeállított a főváros mint idegenforgalmi termék, ha nem lesz, aki szolgáltasson. Ha a szakma teljes elnéptelenedésének veszélye nem is áll fent, a munkaerőhiány egyre súlyosabb gondot jelent. „A magasabb fizetésért nyugatra távozókat nem pótolja senki, ide nem vagy alig jönnek” — mondja Flesch Tamás, hozzátéve vigasztalásul, hogy mindez átmeneti lehet; egy 30-40 százalékos béremelés segíthet a helyzeten.
Hype-faktorunk magas
„Ki az aki szerint élmény alapján a világ top 100 városa közt szerepel Budapest?” — szegezte a hallgatóságnak kérdését Remete Tibor. A többség egyértelmű igennel felelt, azonban mindössze hárman tartották a fővárost a top 10-re érdemesnek. A „hype-faktora”, adottságai és potenciálja alapján pedig ebbe csoportba tartozna szerinte. Ehhez a kötelező köröket futó „képeslap-turizmus” helyett élménycsomagot kell kínálnia a városnak, ami áll egy „ikonikus városnegyedből”, egyedi formatervezésű holmikból és Budapest esetében „sokkal több karakterből”. Azért csüggednünk sem kell; egyre-másra kerülnek elő a városnak karaktert adó kezdeményezések. A Színes Város projekt keretében festett belvárosi tűzfalak, a KÉK, Kortárs Építészeti Központ szervezte 100 éves házak Budapesten, vagy éppenséggel a tűzcsapokat igénybe vevő ivócsap projekt. Sikeresnek tekinthető a kulturális turizmus is Bán Teodóra, BFTK-ügyvezető szerint. „A kulturális turizmus és kommunikáció” című kerekasztal-beszélgetés során Ókovács Szilveszter, az Opera, Káel Csaba, a MÜPA valamint dr. Farbaky Péter a Budapest Történeti Múzeum vezetője egyaránt jelentős külföldi látogatószámról számolt be. Bán Teodóra szerint a budapesti fesztiválok sikerében jelentős szerepet játszik a mögöttük lévő desztináció adta plusz élmény. Az adó- és idegenforgalmi bevételek formájában az állami támogatást akár többszörösen visszatérítő intézmények vezetői ugyanakkor örömmel vennék, ha kommunikációra több forrásuk jutna. Farbaky úgy tudja, van olyan hazai múzeum, amelyik náluk ötvenszer többet költhet ilyen célokra. Az Opera bevételeinek 4% százalékát költi kommunikációra. Bán Teodóra elmondása szerint több jut a Margitszigeti Szabadtéri Színpad kommunikálására mint a városéra.
Pötyi néni története
A Budapest-márka nemzetközi megítélésével foglalkozott kerekasztal-beszélgetésen Bagi László újságíró, várostörténész, Puczkó László egyetemi tanár valamint Zsidai Zoltán Roy, vendéglátóipari szakember. Abban rögtön az elején egyetértettek a résztvevők, hogy a márka sokkal több, mint egy logó és egy szlogen. Puczkó László emlékeztetett arra, hogy a turizmus kontrollálatlan fejlődése olyan vadhajtásokat eredményezhet, mint Barcelona esetében, ahol már a városlakók tiltakoznak a túl sok turista és a rengeteg szobakiadó ellen. A márkaépítésre is hozott két példát a kutató: Spanyolországban „gyönyörű ívet ír le” a napocskás logó, kormányzatokon átívelően használják, ezzel szemben Görögországban kétévente lecserélik a logót. Zsidai Zoltán Roy Santorini példáját említette, amely olyan erős márkát épített magának, hogy a válság ellenére is magas áron tudják adni a turisztikai szolgáltatásokat. Zsidai arra is felhívta a figyelmet, hogy „a turizmust ki kell emelni a napi politikai közegből”. A branding szerinte egy kép- és percepciógyűjtemény az emberek fejében. Budapesten azonban túl sok dolog van, nem lehet egyetlen dologban összefoglalni. Az is fontos ugyanakkor a márkaépítés során, hogy mi mit gondolunk magunkról. Emlékeztetett a Young and Rubicam friss felmérésére, amelyben a magyarok csak hatodik helyre tették saját hazájukat, Magyarországot, miközben az összes többi megkérdezett tagjai első vagy második helyen jegyezték. Ez arra utal, hogy gyenge az önértékelésünk – tette hozzá Zsidai. Bagi László újságíró szerint a hagyomány lehet egy olyan dolog Budapest esetében, amelyre a márkát építhetjük, például az építészet terén. Kiemelte, hogy a századforduló Budapestjét John Lukacs 1900 című könyvéből sok helyen ismerik Amerikában, ugyanakkor a Szimpla Kert félbevágott Trabantja és a romkocsmakultúra kiegészíti és továbbgondolja ezt a hagyományt. Zsidai szerint a magyar országmárka fókuszában Budapest kell, hogy álljon, mivel kevés az erőforrás, ráadásul vidéken nincsenek kész termékek, amelyeket a középpontba lehetne állítani. Szerinte fel kellene hagyni a vendéglátóiparban az értelmetlen árversennyel és másfélszeresére növelni a vendégszámot. Puczkó szerint Budapest egyik problémája, hogy Budapesten 23 kerület próbálja magát önállóan pozicionálni, miközben a turistát nem egy kerület érdekli, maximum olyan fogalmakkal lehet megragadni a figyelmét, mint a Bulinegyed. Példaként említette a régi pesti bérházak gangjain virágokat öntözgető „Pötyi néniket”, akik segítségével fel tudnánk fűzni egy fonalra Budapest történetét. Az is kiderült, hogy nagyon kellene Budapestre egy gyaloghíd, a Szabadság-híd lezárása utáni gyalogos piknik ezt bizonyítja.
Információ töprengéshez utazási irodáknak
A modern infokommunikáció szerepe egy desztináció sikerre vitelében aligha vitatható, tartani nem, alkalmazkodni kell hozzájuk — derült ki Lakatos Tibor, a Wizz Air honlapját is fejlesztő MITO tanácsadójának előadásából. Az emberek ezelőtt is utaztak, előhívták a képeket, élménybeszámolót tartottak. Csupán az ezeket kiszolgáló alkalmazások kerültek át a hordozható infokommunikációs eszközök révén a virtuális térbe. 3 milliárd embertársunk használja rendszeresen az internetet, ebből 2 milliárd szerepel valamely közösségi oldalon, leginkább a facebookon (1,6 milliárd), a netezők közel fele vásárol is a neten például utazási szolgáltatásokat, illetve az utazási döntések javát a többség az internet alapján hozza meg — tudtuk meg Kiss Kornélia, Budapesti Corvinus Egyetem Turisztikai Központjának vezetőjének előadásából. Az internet és kütyüi olyannyira elválaszthatatlanokká váltak az utazástól, hogy egy-egy mai utazó több száz ún. digitális momentumon megy át utazása során, jellemzően okos telefonon — magyarázza Lakatos Tibor. Az invespcro.com kutatására hivatkozva Kiss Kornéliától megtudtuk, hogy 52,4% telefonról netezik. Az alkalmazások olyan sebességgel fejlődnek, hogy fel sem kapjuk a fejünket arra, ha két cimbora netes csevegés közben repülőjegyet vásárol és azonos felületen közösen fizet — illusztrálta Lakatos egy példával, hol állunk jelenleg. Aki a gyorsulásról lemarad, örökre lemarad — riogatott Remete Tibor. Természetesen továbbra is igényelni fogják az emberek a személyes kapcsolatot utazásaik szervezése során; nem tűnnek el az információs pontok, de nekik is alkalmazkodniuk kell a modern technika kihívásaihoz például úgy, ahogy a belgiumi Gent városa tette. Hatalmas pulton interaktív módon tekinthető meg a város kínálata — számolt be Lakatos. Egy saját ügyfeleik, partnereik körében elvégzett felmérésükre hivatkozva a MITO tanácsadójától megtudtuk, hogy a megkérdezettek mindössze 1%-a fordul kizárólag utazási irodához, 81% maga intézi útjait online, a maradék 19% ide is, oda is fordul. Bár a felmérés nem reprezentatív, de a számok árulkodók: 2020-ra az online foglalt utazások értéke meghaladja a 800 milliárd dollárt. A felmérésben szereplők szerint az irodák drágák és merevek. Pozitívumként a kényelmességet említették, vagyis azt, hogy profi szakemberek intézik az ügyeiket. Rugalmas, egyszerű, olcsó, kényelmes, utolsó pillanatban is működik — sorolták a megkérdezettek az egyéni, online utazásszervezés melletti érveket.
