hirdetés
hirdetés

Működhet egy konyha szeméttermelés nélkül?

A Felelős Gasztrohős Alapítvány tavaszi, Nem etetem a szemetesem! #zerofoodwaste kampányában az élelmiszer-pazarlás káros környezeti hatásaira hívja fel a figyelmet. Ez volt a témája a csütörtöki sajtótájékoztatónak, amit egy felelős vendéglátóhelyen, a KIOSK-ban tartottak. 

hirdetés

Globálisan az élelmiszerek egyharmadát pazaroljuk el és ennek nagy része a szemétlerakókon végzi. A szerves hulladék erjedése során metán és szén-dioxid is keletkezik, melyek a klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok közé tartoznak. Így lehet az, hogy ha az élelmiszer-pazarlás egy ország lenne, csak Kína és az USA előzné meg szén-dioxid kibocsátásban.

Hlatky-Schlichter Hubert, a KIOSK fenntartható vendéglátóhely tulajdonosa mesélt arról, miért fontos neki magánemberként és tulajdonosként is a környezetvédelem. Nagyon szeret itt élni, Budapesten, Magyarországon, és "sír a szíve" amikor látja a sok szemetet és a kárt, amit okozunk a környezetünknek. Szeretne gyereket vállalni a jövőben és szeretné, ha az a gyerek (és majd az ő gyereke is) élhető környezetben nőne fel. Ehhez pedig ma kell tenni. Úgy gondolja, a törvények segíthetnének ebben: a káros dolgokat tiltani kellene, a környezettudatos megoldásokat pedig támogatni. Jelenleg viszont elenyésző a törvényi segítség, még azt az ételhulladékot és zsírokat is pénzért szállítják el, amiből biogáz és energia készül.

A tulajdonos kiemelte, hogy Orosz Gáborra, a KIOSK séfjére számíthat abban, hogy minél hatékonyabban, környezettudatosabban működjön a konyha. Hozátette, a hulladékcsökkentésre való törekvés nem egyfajta új hóbort, hanem néhány évtizeddel ezelőtt a vendéglátóhelyek klasszikus gazdálkodásának alapelve volt.

Orosz Gábor elmondta, nem látja az oktatásban azt a törekvést, hogy megtanítsák a diákoknak, hogyan kell egy alapanyagot teljes egészében felhasználni, vagy egyáltalán mit kell tennie a fiatalnak, miután egy konzervet elővett a fiókból. A séf úgy gondolja, a vendéglátóhelyeken nagyon sok múlik az emberi tényezőn: hiába van egy jól működő, környezettudatos rendszer, ha azt valaki nem tudja vagy nem akarja használni, akkor nem lesz hatékony. Éppen ezért nagy gondot kell fordítani a csapatra és a zöld szemlélet átadására.

A vendéglátóhely felelőssége kapcsán az is felmerült, hogy fontos azokat az alapanyagokat használni, aminek idénye van, úgy lehet a legkisebb a környezeti terhelés. Ő előre megkapja a beszállítójától, milyen zöldséggel, gyümölccsel számolhat a következő hónapban.

 Az EU-ban évente 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ez annyi, mint 1680 Titanic súlya együttvéve. Óriási mennyiség és óriási energia-, víz-, és pénzpazarlás is egyben. Világviszonylatban az élelmiszer-hulladék értéke a leggazdagabb ember vagyonának másfélszerese. Itthon fejenként egy év alatt “csak” 68 kg ételt dobunk a kukába, ha odafigyelnénk és ezt inkább felhasználnánk, közel 90 ezer Ft-ot spórolhatnánk.

Nem csak a háztartásokban, a vendéglátóhelyeken is tetemes mennyiségű élelmiszer kerül kidobásra. Ennek csökkentésén dolgoznak azok a Fenntartható Vendéglátóhelyek, akik egy #zerofoodwaste fogással csatlakoztak a kampányhoz. A BB’z Bar&Grillben, a Hatpöttyös Étteremben, a Gettó Gulyásban, az Almalombban és a Csillaghegyi Megállóban kevésbé használt, általában kidobásra kerülő növényi-, vagy állati részből készült ételeket kóstolhatunk egész hónapban. A Mezna, az AKG általános iskola menzája pedig a klímaváltozás napjára készül egy teljes élelmiszerhulladék-csökkentő menüvel a gyerekeknek.

 

Arról, hogy mit tehet egy vendéglátós vagy egy szállodás a környezete védelme érdekében, a Pont itt magazin következő számában írunk.

Felelős Gasztrogős
a szerző cikkei

Kottász Adél, online szerkesztő
a szerző cikkei

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai