A rendezvényen dr. Horváth Péter, a MABISZ utasbiztosítási bizottságának elnöke elmondta, hogy míg a 2001. szeptemberi New York-i terrortámadások előtt a biztosítók kizárták a terrortámadásokkal kapcsolatos kártérítés lehetőségét, azóta sokat változott a világ, és ma már a legtöbb biztosító ebben az esetben is felelősséget vállal. Egy fontos feltételnek ugyanakkor teljesülnie kell: az adott ország / terület nem szerepelhet a Külügyminisztérium utazásra nem javasolt térségeinek listáján. Ez a lista folyamatosan frissül, és olyan országok, illetve országrészek szerepelnek rajta most, mint Mianmar, Mali, Niger, Észak-Koszovó, Algéria déli része, Libanon, Libéria, Irak, Kelet-Irán, Törökország Szíriával határos része, Egyiptomban a Sínai-félsziget északi és középső vidéke, Grúzia szakadár területei, Nairobi nyomornegyedei vagy Japánban Fukushima környéke. Horváth Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy minden esetben alaposan el kell olvasni a biztosítási szerződés feltételeit, mivel ezeken a területeken egyes MABISZ-tagok biztosítanak általános egészségügyi ellátást az utazóknak, és csak a terrorcselekményekkel kapcsolatos ellátását zárják ki, más szolgáltatók egyáltalán nem ajánlanak biztosítást ezekre a területekre.
Fontos tudni, hogy van a világ országainak egy másik csoportja, amelyeket a Külügyminisztérium „Fokozott biztonsági kockázatot rejtő területeknek” nevez – ide tartozik például Izrael, Egyiptom és Törökország többi része, Tunézia, Kenya, a Fülöp-szigetek és Kamerun –, ezeken a helyeken általában vállalják a kártérítést a biztosítók, de itt is mindenképp javasolja a szakember, hogy olvassuk el a biztosítás megkötése előtt a szerződéshez kapcsolódó szabályzatot.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként 2015-ben örvendetesen bővült a magyarok utazási kedve: az egynapos utazások terén 10,893 millió alkalmat regisztráltak, míg 2010-ben 10,786 millió volt ez a szám. A 2008-as év kiemelkedő eredményét (11,006 millió) így nagyjából megközelítette a piac tavaly. A többnapos utazások terén sikerült is túlszárnyalni a 2008-as adatot tavaly: 6,382 millió utazást regisztráltak 2015-ben a 2010-es 5,297 millióval, illetve a 2008-as 6,155 millióval szemben. Érdekes tendencia ugyanakkor, hogy a többnapos utazások átlagos időtartama a korábbi 7,3 illetve 7,6 nap után 2015-ben már csak 6,3 nap volt. Az ellenben biztató, hogy ma már a kiutazók fele köt utasbiztosítást, míg korábban 40% volt ez az arány. Több napos utaknál és Európán kívüli úti célok esetén még magasabb az arány, ázsiai üdüléseknél megközelíti a 100%-ot.
A megkötött utasbiztosításokkal kapcsolatban 2014-es a legfrissebb adatsor: ekkor 10,870 milliárd forint bevételt ért el ebből az üzletágból a MABISZ tucatnyi tagja, ez 4,5%-os növekedést jelent a 2013-as adathoz képest. 2015-ben a becslések szerint folytatódott a növekedés, az idén viszont várhatóan megtörik a korábbi pozitív trend. A korábbi évekre szintén csökkenés vagy stagnálás volt a jellemző.
Horváth Péter szerint tavaly 50 ezer honfitársunk nyaralt Törökországban, ez a szám mindenképpen alacsonyabb lesz az idén, pedig „ott is maximális a biztonság”. „Bízunk benne, hogy Törökország hamarosan vissza fog térni a legnépszerűbb úti célok közé” – hangsúlyozta a szakember. Véleménye szerint az idei év legnépszerűbb úti céljainak listáját Horvátország fogja vezetni Görögország, Itália és Spanyolország előtt, utánuk Törökország, Bulgária, végül Egyiptom és Tunézia következik.
Érdekes kontextusba helyezte az utazás és biztonság témakörét Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki kiemelte, hogy a biztonságról alkotott képünket a média és a politikai közbeszéd alakítja. Mindkettő torzít, vagyis a valóság és a percepció sok esetben eltérő lehet. Tálas Péter hosszú évek statisztikái alapján azt a következtetést vonta le, hogy a turizmust nem a terrorizmus, hanem a gazdaság alakulása befolyásolja elsősorban. Sem a 2005-ös londoni, sem a 2013-as bostoni merénylet nem okozott komolyabb visszaesést az adott városok turizmusában. Az egészségügyi kockázatok változása – például a madárinfluenza – ellenben igen. Párizsban és Brüsszelben a közelmúlt terrorcselekményei után csökkent a szállodákban a szobafoglaltság, de várhatóan nem lesz tartós a visszaesés.
Tálas Péter emlékeztetett, hogy Európa a világ legbiztonságosabb részei közé tartozik még ma is, ahol minimális a terrortámadások száma. Összesen 35 támadás történt a földrészen 2015-ben, ez a legalacsonyabb szám az összes régió közül. A terrorfenyegetettség ugyan eltérő az egyes európai államok között, de sehol sem jelentős. Az is kiderült, hogy a terrortámadások a legritkábban irányulnak turisták ellen, összesen 25 ilyen eset történt tavaly globálisan. Érdekes adalék: 1970-ben 90 repülőgép-eltérítés történt világszerte, az utóbbi időben maximum 5 ilyen eset fordult elő évente. Tálas Péter emlékeztetett arra is, hogy a ’70-80-as években sokkal több terrortámadás történt Európában, mint manapság, és az áldozatok száma is magasabb volt. Tálas Péter szerint a legutóbbi párizsi és brüsszeli merényletek arra jók voltak, hogy az európai terrorelhárítók egy kicsit „összeszedjék magukat”, bár tény, hogy az Egyesült Államok társszervei jóval profibbak ezen a téren.
