A Lechner Ödön–Pártos Gyula-féle szecessziós városháza felújítása, és benne az interaktív kiállítás létrehozása révén Kecskemét városában is létrejött egy olyan ikonikus turisztikai vonzerő, amely miatt önmagában is érdemes felkeresniük az alföldi várost a turistáknak. A városháza felépítésére 1893 és 1895 között került sor, a dísztermet 1897-ben fejezték be.
Az új funkciókkal egy új típusú, 21. századi városháza-használat valósult meg Magyarországon, ennek bevezetésével fontos cél volt új, egyedi élményt nyújtó turisztikai attrakció létrehozása, a város eddig kihasználatlan lehetőségeinek a feltárása és fejlesztése.
A kiállítás kurátora a kecskeméti Virág Zsolt művészettörténész, a Magyar Kastélyprogram Nkft. igazgatója volt, aki eddig mintegy 110 műemlék – kastélyok, kúriák, várak, apátságok – felújításában, és számos kiállítás létrehozásában vett részt.
„Kecskemét, hirös város” – várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás egy modern, 21. századi, élményalapú látványelemekkel, fényekkel, hangokkal és illatokkal gazdagított, multimédiás tartalmakkal is rendelkező, interaktív kiállítás, amely 9 termen keresztül vezeti végig a látogatókat a város fordulatos történetén.
A kiállítás mélyfúrást végez Kecskemét majd évezredes múltjában, mintegy 310 különböző témát tömören feldolgozva, amelyek mozaikszerűen összeállva a látogató elé tárják a város múltjának rétegeit. A levéltári kutatásokon alapuló témák az érdekességek mentén építkezve, közérthető módon, a Z és az alfa generáció által is jól dekódolható formában kerülnek bemutatásra. A kiállítást számos, eddig csak szakmai tanulmányokban megtalálható oklevél reprodukciója, metszetek, archív képek, valamint az ismeretátadás egyik legkorszerűbb formáját követve, infografikák illusztrálják.
A különleges atmoszférájú kiállítás egy térbeli olvasókönyvnek is tekinthető, megtalálhatóak benne a városhoz kapcsolódó közismert témák, mint Mikszáth Kálmán Beszélő köntöse egy két és fél méteres hímzett köntösbe épített hangbúrában elmesélve, Kodály Zoltán élete és életműve, vagy a Pannónia Filmstúdió (Kecskemétfilm Kft.) mindenki által ismert rajzfilmjei, Mátyás király mondái, vagy a Magyar népmesék-sorozat.
Emellett nagyon sok olyan téma kerül bemutatásra, amely eddig ismeretlen oldaláról mutatja be a várost, rávilágít történelmi összefüggésekre, és meglepő tényekre is. Ilyen például a Kezdetek teremben (13–15. század) a város ma is álló középkori épületeinek, a későbbi ferences templomnak és rendháznak vagy Szent Miklósnak, Kecskemét védőszentjének, legendáinak a bemutatása.
A tornyok városa teremben (16–18. század) a kecskeméti céhlevél installáció, amely által felidézhető, hogy hogyan nézett ki Kecskemét a barokk korban, vagy a török–magyar virágmotívum játék a „Beszélő köntös” hímzéseihez kapcsolódva, ahol a rejtett díszítőelemek csak akkor fedezhetők fel, ha a falra rögzített UV-lámpával rávilágítunk a falra.
Az Aranykor teremben (19. század – 20. század eleje) a város mai arculatát kialakító polgármesterek „bemutatják” korszakos jelentőségű tevékenységüket: Lestár Pétert Sirkó László, Kada Eleket Pál Attila kecskeméti színművészek személyesítik meg „beszélő kép” keretében. A városháza és Kecskemét szecessziós építészete teremben a számos feldolgozott téma közül például a városháza és díszterme freskói, szekkói, díszítőfestése, bútorzata és műtárgyai forgatható 3D-gömbpanorámán és szoftver tartalommal kerülnek bemutatásra, és itt látható Magyarország második legnagyobb épületmakettje is.
A Kecskemét és a művészetek teremben a nagyközönség által kevéssé ismert Kecskeméti Művésztelep jelentősége, vagy a kecskeméti Katona József Bánk bánja öt kulcsjelenetének hologramos (holoscreen) vetítésű bemutatása emelendő ki a Fellner és Helmer-féle kecskeméti Katona József Színház makettjének interaktív forgószínpadára vetítve.
A városban megkerülhetetlen Kodály Zoltán életművének az ismertetése, a Kecskemét jelenét bemutató utolsó, 21. századi teremben pedig a kecskeméti katonai repülőtér és a Kecskeméti Nemzetközi Repülőnapok bemutatása látható látványos földi és légi felvételekkel, unikális vadászrepülő-makettekkel, a kecskeméti sportsikerek ismertetése – többek között a legfrissebb, a 2022/23-as szezonban történelmi ezüst érmet szerzett NBI-es csapat góljaival – és egy a településen gyártott Mercedes-Benz A-osztályos autóban ülve – mintegy szimulátorként – az 1935-ös Kecskemét újjáalkotott 3 dimenziós modelljét lehet bejárni.
Kiemelten fontos volt az életmód bemutatása is, hogy hogyan teltek az egyes századokban a város minden rendű és rangú polgárainak, lakóinak a hétköznapjai és ünnepei.
A látogatóközpontban és a kiállításban sor kerül programcsomagok kialakítására, így esküvői fotós, céges csapatépítő tematikák és különleges tárlatvezetések különleges időpontokban történő megszervezésére.
A látogatóközpontból indul a városházát bemutató vezetett történeti-művészettörténeti séta útvonala is a turisták számára, amely a szecessziós műemlék előcsarnokán, díszlépcsőházán halad végig, és a különleges dísztermet is részletesen bemutatja a Székely Bertalan-képeivel, a terem díszítőmotívumaival és a műtörténeti értékű berendezési tárgyaival együtt.
A látogatóközpont galériáján, a kiállítás felett kialakításra került egy önálló várostörténeti múzeumpedagógiai foglalkoztató terem is, mind az óvodások, mind az alsó-, mind a felsőtagozatos iskolások számára.
Fontos, hogy létrejött egy olyan tér, ahol a turistáknak és a kecskemétieknek is lehetősége nyílik a város izgalmas történetét az érdekességek mentén megismerni. A látogatóközpont szolgáltatásait a városháza épületének a Nagytemplom felőli oldalán jelenleg kialakítás alatt lévő Lechner Kávéház egészíti majd ki, amelyben egyedi, kecskeméti különlegességek is megtalálhatóak lesznek. (x)
