Elkezdődött a keskeny nyomközű vasút építése Márianosztra és Nagyirtás között, miután az Ipoly Erdő Zrt. munkatársai átadták a munkaterületet a kivitelezőknek. A beruházás a korábban már meglevő, de a hetvenes évek végére teljesen felszámolt kisvasúti pályaszakasz megújítását tűzte ki célul, mely a jövőben nem fát, vagy követ, hanem a Börzsöny–hegység természeti értékeire vágyó turistákat fogja szállítani. A pályaszakasz helyreállításával egy 6,9 km hosszú szakasz köti majd össze a két már működő erdei vasutat, így lehetővé válik majd, hogy Szobról egészen Nagybörzsönyig utazhassunk kisvasúton, ezzel is erősítve a már meglevő vasutak működését.

A pálya kiépítését az Európai Unió is támogatja 600 millió forinttal. A beruházás megvalósításához természetesen szükség van a pályán gördülő járművekre és az azt kiszolgáló épületekre is, amit az Ipoly Erdő Zrt. biztosít saját forrásaiból.

A KMOP-3.1.1/E-2013-0001 sz. „Márianosztra - Nagyirtás közötti kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállítása” címet viselő projekt hozzájárul a térségi környezetbarát turizmus minél szélesebb körű elterjesztéséhez, ugyanakkor éppen Márianosztra közelségéből fakadóan, a zarándokturizmus igényeit is szolgálja.

A Márianosztrai kegytemplomon át juthatunk el többek között gyalogos zarándoklattal Mátraverebély-szentkútra vagy éppen Czestochowa-ra is. A kisvasúti pálya kivitelezési munkái - melyet az Ipoly Völgye kisvasút konzorcium végez el - várhatóan idén ősszel befejeződnek.

A valamikor mintegy 20 km hosszú, több szárnyvonallal rendelkező Szob–Nagybörzsöny kisvasút utolsó szakaszán 1992-ben állt le a forgalom, úgy tűnt, az enyészeté lesz a vonal… - tájékoztatott a Nagybörzsöny–Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány. Közleményükben leírják, hogy 1996/97-ben Nagybörzsöny, Márianosztra és Szob önkormányzata által életre hívott közalapítvány által kitűzött cél viszont most, 2015-ben megvalósulni látszik.

"Bekezdéseken át sorolhatnánk azokat, akik 1996 óta számtalan pozícióból segítették az ügyet a Tolmács-hegyi csúcsfordító – a tolt menetű világritkaság-szakasz – műemlékké nyilvánításában (2000), a nagybörzsönyi (2002, 2012–2014), majd a szobi szakasz újjáépítésében (2006–2007), a Nagybörzsöny–Nagyirtás szakasz nemzeti vagyonba emelésében (2013), de elsősorban ki kell emelni Szob, Márianosztra és Nagybörzsöny önkormányzatának, polgármestereinek ciklusokon átívelő állhatatos kiállását, erőfeszítéseit, Dr. Harrach Péter frakcióvezető úr segítségét, aki 1998 óta a térség országgyűlési képviselőjeként a hitünk szerint a nemzet legszebb hegyi parkját fejlesztő, a múlt értékét új, turisztikai szereppel újra élővé tevő kisvasútrehabilitációs terveinket felkarolta, támogatta, s a kormányok felé képviselte – szinte különleges, hogy a Szob–Nagybörzsöny kisvasúthelyreállítást a Horn, az Orbán, a Medgyessy és a Gyurcsány kormány is kiemelten támogatta, de a teljes áttörés az elmúlt időszakban következett be –, s persze nem feledkezhetünk meg Füri András, a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatójának a kisvasutat, mint környezetbarát, kötöttpályás természetbemutató ökoturisztikai eszközt támogató kiállásáról sem" - olvashatjuk a tájékoztatóban.

"Dr. Harrach Péter képviselő 2013 februárjában a szobi és a nagybörzsönyi szakasz összekötése, azaz a Márianosztra–Nagyirtás szakasz újjáépítése érdekében tárcaközi, magas szintű értekezletet szervezett, ahol bemutathattuk a Börzsönyön átvezető hegyivasút teljes helyreállításának ipartörténeti, természetvédelmi, turisztikai jelentőségét. Ennek eredményeképpen (is) a Miniszterelnökség felkarolta ügyünket, s 2013 őszén – javaslatunkra – az Ipoly Erdő Zrt. belépésével megkezdődött a közel sem egyszerű projekt előkészítése, amely immár célegyenesbe fordult" - zárul a közalapítvány kommünikéje.

A kisvasút múltja

Az alapítvány összefoglalta a börzsönyi kisvasút történetét is, amelyet az alábbiakban ismertetünk.

A Dunakanyar szomszédságában, a Börzsöny hegyvidékének nyugati lábánál fekvő, látnivalókban gazdag település, Nagybörzsöny határából Nagyirtásra kapaszkodó kisvasút története rendkívül mozgalmas múltra tekint vissza. A nagybörzsönyi kisvasúthálózat 1908-tól épült ki a letermelt faanyag elszállítására, 1912-ben Szob és a Csák-hegyi kőbánya között kőszállítási céllal fektettek le síneket.

Az Ipolypásztóhoz kapcsolódó nagybörzsönyi hálózat Trianon után nagyvasúti kapcsolat nélkül maradt, ezért az erdőbirtokos esztergomi érsekség 1922–24 között, a 420 m magas Vízválasztó (Nagyirtás) nyergén át összekötő vonalat épített Kisirtás és a Csák-hegyi kőbánya (Szob) között. A szintkülönbséget a Tolmács-hegy oldalában csúcsfordítópár építésével, Nagyirtás és a Bezina-völgy között merész hajtűkanyarokkal küzdötték le.

Az államosítás után 1957-ben Kisirtásról levezették a síneket Nagybörzsönybe. 1969-ben a Nagybörzsöny–Nagyirtás szakaszon az erdőgazdaság szezonális, hétvégi személyforgalmat vezetett be. 1976-ban Nagyirtás és a Csák-hegyi kőbánya között megszűnt a teherszállítás, azóta itt a sínek jórészt eltűntek…

1992-ben a nagybörzsönyi és a szobi vonalrész is megszűnt. 1996-ban a térség önkormányzatai közalapítványt hoztak létre a Szob–Nagybörzsöny kisvasút teljes turisztikai célú helyreállítása érdekében. A települések összefogtak a kisvasútbarátokkal, a természetjárókkal, a Börzsöny környezetbarát turizmusáért tenniakaró civilekkel – először a legépebben megmaradt Nagybörzsöny–Nagyirtás szakasz megmentéséért, turisztikai hasznosításáért.

A számtalan levél, fénykép, videófilm, tervdokumentáció, beadvány, kérvény, tanulmány, eljárás és bejárás, értekezlet, fórum, újságcikk, tv-riport stb. alig-alig lendítette előre a kisvasút ügyét, hacsak azzal nem, hogy a nagybörzsönyi kisvasút megmentése már-már országos hírű természetjáró, kisvasútbarát közügy lett. A „kisvasútmentők” elszántak és kitartóak voltak. Erejüket a média rokonszenve mellett megsokszorozta az, hogy minden érdekelt szerv, minisztérium (pl. az 1997-ben alakult Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a GM, az FVM stb.) elvileg támogatta a felújítást.

A nagybörzsönyi kisvasút kezelői joga 1 Ft-os, jelképes összegért 1998. március 16-án az Ipolyerdő Rt.-től a település önkormányzatához került. 1997 és 2001 között számos akadályt leküzdve, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács és több minisztérium támogatását megszerezve minden feltétel összeállt a legszükségesebbekre kiterjedő felújítás megkezdéséhez.

2000-ben a hazánkban utolsóként fennmaradt csúcsfordítós (hegyoldali, tolt menetű szintkülönbség-lekűzdő mód) Kisirtás–Nagyirtás vonalrészt ipartörténeti műemlékké nyilvánították. A forgalom felvétele érdekében elengedhetetlen helyreállítások, a hidak újjáépítése után a Nagybörzsöny–Nagyirtás szakasz újraindítására nagy, közös sikerként 2002. szeptember 7-én került sor.

A kisvasút Kisirtásig a Hosszú-völgyi-patak menti árnyas tölgyeseket, bükkösöket követi, majd Kisirtás rétjéről – a tolt menetű, csúcsfordítós szakaszon át – felkapaszkodik Nagyirtás 400 m magas (!) nyergébe (turistautak, Szent Orbán Erdei Wellness Hotel).

Nagybörzsöny a kisvasút nélkül zsákfalu lenne. 2003-ban a Nagybörzsöny–Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány és az érintett önkormányzatok a PEA-ROP (Pályázatelőkészítő Alap – Regionális Operatív Program) keretében összeállították „A Szob–Nagybörzsöny kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállítása” c. pályázatot. Szob önkormányzata vállalta a beadását – nyertesnek bizonyult!

Az I. ütemben a Szob–Márianosztra szakasz teljes újjáépítésére nyílt lehetőség, a használatba vételi engedélyt követően 2009 nyarán üzembe állt, a nagyvasút állomástól a felújított Mária-kút forrása mellett ér fel a Márianosztra határában kialakított állomására, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a környékre.

2008 júniusában a kormány – amikor a vasútvonal-bezárásoktól volt hangos a közélet – a Szob–Nagybörzsöny kisvasút teljes rekonstrukcióját kiemelt projektként nevesítette, így a II. ütem, a Márianosztra–Nagyirtás vonalrész helyreállítása, a Nagyirtás–Nagybörzsöny szakasz teljes pályafelújítása, a projekt befejezése karnyújtásnyi távolságra látszott…

Sajnos a munka megkezdését a projektgazda, Szob önkormányzatának önrész-forrás hiánya, sok más egyéb nehézség, s persze a világméretű recesszió, ill. a jegyárbevétellel nem fedezhető működési költségek finanszírozásának megszűnése lehetetlenné tette. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében „Nagybörzsöny és Cierny Balog (Feketebalog) erdei kisvasutak együttműködése, összehangolt turisztikai célú fejlesztése és közös szlovákiai és magyarországi vonzerők kialakítása” címmel benyújtott közös pályázat két ütemének eredményeként viszont 2012–2014 között teljes felújításra került a Nagybörzsöny–Nagyirtás pályaszakasz és a nagybörzsönyi végállomás.

Dr. Harrach Péter, a térség országgyűlési képviselője által a 2012., 2013., majd a 2014. évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslata eredményeképpen a nem MÁV és nem erdőgazdasági üzemeltetésű erdei kisvasutak működési finanszírozása – így a nagybörzsönyi kisvasúté is – megoldódott.

A Nagybörzsöny–Nagyirtás vonal – mint műemlékvasút – közalapítványunk kezdeményezésére 2013.07.01. óta a Nemzeti Vagyon része. A Márianosztra–Nagyirtás szakasz újjáépítésével a turisták a közeljövőben birtokba vehetik, kirándulásaikba szőhetik a Börzsönyben, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban kanyargó, vadregényes útvonalú teljes Szob–Nagybörzsöny kisvasutat, amely hazánk egyedi, hegyvidéki, ökoturisztikai kínálatának fő attrakciója lesz.