Nyitány: háznézés

A közgyűlés nyitányaként kihagyhatatlan volt és mindenki jelenlévőt nagyon érdekelt a páratlan környezet, ahová megérkeztünk április 11-én késődélután: ez a Magyar Zene Háza a Városligetben, amelyet a Liget Budapest képviseletében Puczkó László turisztikai és vendégélmény szakértő mutatott be. Kiderült, a január végi nyitás óta eddig mintegy 150 ezer látogató járt a házban, amely, mint hangsúlyozta házigazdánk, nem csak a magyar zene háza, hanem a zene háza Magyarországon, azaz itt a magyar mellett a nemzetközi zene számára is otthont nyújt a ház.

Megtudtuk, mintegy 500 megkeresésük volt programszervezés témában, és külön kihangsúlyozta Puczkó, hogy vétójoguk van, azaz ha nem tetszik a hozzájuk szóló megkeresés, akkor sajnos nem élnek a felajánlott üzlettel. Ezen kívül több más korlátot is említett még a programszervezések tekintetében: például a kapacitáshiányt, valamint a mindenhonnan beáramló fényt (igaz, vannak sötétítő függönyeik, akkor viszont vége a páratlan kilátásnak), és a meseszép épület tetején lévő 99 fénykürtő is némely rendezvény esetében szintén problémát jelenthet, ugyanis szabadtéri programoknál egy-egy ilyen résen akár beeshet az eső, ha elered éppen.

A hangulatos és interaktív Hangdómot is megmutatta az utazási szakma jelenlévő képviselőinek a helyi szakértő, ahol magyar és angol nyelven működik guide, és ahol minden a zenéről szól - páratlan élményhegyek formájában.

Közjáték: Veszprém és még további Liget Budapest projektek

Holczer Adél, a Veszprém - Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB 2023 EKF) program koordinációs és marketing koordinátora elmondta, eddig 116 település csatlakozott hozzájuk, és az idei évet a „főpróba évének” tekintik. Eddig közel 200 projekten dolgoztak a nyitástól kezdődő 500+ programlehetőség közül. 2023-ban különben  az év 365 napján végig kínálnak élményeket és programokat a Veszprémbe és környékére látogatóknak, és nagyjából 1 millió körüli látogatóval számolnak előzetesen. Kultúra, összművészetek, gasztronómia, bor - ezek lesznek a hívószavak az egész éven át tartó rendezvényfolyamban.

Majd ismét Puczkó László lépett a plénum elé, aki bemutatta, mi készült eddig el a Liget Budapest projektből, mi nyit meg napokon belül - ez a Néprajzi Múzeum -, és külön kihangsúlyozta, most épp Európa legnagyobb kulturális, szabadidős beruházást ismerheti meg a hazai utazási szakma, valamint annak turisztikai vonatkozásait is. Hozzátette azt is, a már átadott és készülő létesítmények többek közt annak érdekében is készülnek - vagy készültek el -, hogy ezzel is növeljék a Budapestre látogatók tartózkodási idejét, és a minőségi turizmus oldalát erősítse fővárosunknak.

Fő cselekmény: az eddigi és ez utáni szakmai eseményekről, teendőkről, helyzetről

A program fő motívumaként elnöki beszámoló következett az utazási irodások legnagyobb hazai szövetségének elnökének, Molnár Judit tolmácsolásában, aki beszámolt az elmúlt évben végzett szakmai munkáról. Többek közt a PM-mel egyeztettek ÁFA-szabályozás témában, fogyasztóvédelmi előírásokról egyeztettek az illetékes hatósággal, és a turistabuszok fővárosi közlekedésével kapcsolatban is sikerrel lobbiztak. Elhangzott még, hogy ismét elindultak a hangulatos MUISZ vacsorák és szakmai tanulmányutak, valamint hallhattunk a következő időszak izgalmas programjairól is, amelyben az Operaház meglátogatásától kezdve külföldi szakmai kirándulásig több izgalmas program tervbe van véve. Megtudtuk azt is, a MUISZ stabil pénzügyi háttérrel rendelkezik annak ellenére, hogy a szövetség tagirodáinak száma 2019-hez képest közel 50-nel kevesebb most, 2022-ben.

Záró etűd: pódiumbeszélgetés a szakma szereplőivel

Kerekasztal beszélgetéssel zárult a szakmai esemény, amelynek során utazási irodásokkal és szolgáltatókkal beszélgetett a szakmát legérzékenyebben érintő kérdésekről dr. Erdei Bálint, a MUISZ általános alelnöke. Szó volt többek közt a pandémia alatti kényszerű munkaerő csökkentésekről, és annak mostani káros következményeiről, a digitalizáció felértékelődött szerepéről, irodabezárásokról, az újraindulás nehézségeiről. Emellett természetesen a másik fél, azaz az utasok oldalát is megvitatták a jelen lévő meghívottak. Egyetértettek abban, hogy megváltoztak az utazási szokások, fontos helyre került a biztonság, és felértékelődött ismét az utazási irodák szerepe. Megvitatták az ukrajnai háború következményeit saját- valamint utasaik szemszögéből, és megállapították, mennyire fontos a mai időkben a belső képzés, továbbképzés fontossága. Abban is egyetértettek a résztvevők, hogy a pandémia hordaléka lett a hibrid munkavégzés, amely szintén gyakori megoldássá vált most, az ötödik hullám elmúltával. Végül szó esett az árképzés jelenlegi nehézségeiről is, valamint az utazási csomagokra vonatkozó EU-s irányelv felülvizsgálatának szükségességéről is annak érdekében, hogy az értékesítési lánc valamennyi résztvevőjére azonos kötelezettségek vonatkozzanak.