Mi kell egy szép rajnai rizlinghez? Mindenekelőtt a Rajna- és Mosel-menti területek utolérhetetlen és egyedi klímája, folyton párás és hűvös időjárásával, ami ugye nem jut eszébe elsőként az embernek a Badacsony vulkanikus talajáról, száraz és meleg időjárásban gazdag déli hegyoldaláról. Mégis e vidékben látott fantáziát egy svéd testvérpár, Christer és Thord Sandahl, akik úgy döntöttek, nyugdíjas éveiket nem felhőtlen láblógatással töltik, hanem különleges borokat készíttetnek – egy igazi kihívást jelentő klímán.

A Föld legarisztrokratikusabb bora

Így nevezik a világban a rajnai rizlinget – nem véletlenül. Mi a badacsonyi változatból négy tételt kóstoltunk, illetve pontosabban szólva minden meghívott résztvevő egyet-egyet, és a sorsolás szeszélye folytán, kihez mi érkezett a futárral – arról beszélgethetett a többiekkel, és a virtuális térben zajló programban a svéd tulajok képviseletében a svédországi otthonában tartózkodó Christer Sandahl-lal, és nejével, Gunnellel, valamint a badacsonyi helyszínen tartózkodó Palkó Zsolt főborásszal.

 A rajnai rizlingek Jolly Jokere

Hozzám egy Mid-range (azaz középkategóriához) tartozó, vicces elnevezésű Rabbit periscope Rajnai Rizling érkezett, amely azért egyáltalán nem tartozik az általános értelemben vett középszerű kategóriához, hiszen épp a minap söpört be egy „Grand Prix” elismerést, azaz nagydíjas lett a Magyar Borszakírók Köre által kiírt versenyen, száraz fehérborok kategóriában. A díjazott tételt, amelyet örömmel kóstolgattam a program alatt, 2017-ben szüretelték, és tették nemsokkal később palackokba. Az adott év, mint megtudtam, igazán különös évjáratnak számít, szélsőséges időjárással kísérve, azonban ez a tétel, a főborász megfogalmazása szerint. képviseli a legjobban pincészetük stílusát, semmihez sem fogható, egyedi rajnai rizling vonalukat. És ami szintén nem mellékes, ez az a bor, mint kiderült, amit bármikor bárki nyugodt szívvel vihet bárkinek ajándékba, nem is ismerve az illető boros ízlését. Azonban ha csak annyit tud róla, hogy szereti a száraz fehérborokat – sosem tévedhet egy Rabbit periscope-pal.

A többi meghívott még háromféle borból kóstolhatott: 

-     volt, aki 2019-es rare peak-et kapott (egy igazi topkategóriás tételt, amely egy csodaszép év, felejthetetlen októberi szüret eredményeként született rizling), 

-     másoknak 2017-es Crystal Cut jutott (egy érett, szintén topkategóriás rizling, mézes, meleg jegyekkel, 14,5, azaz magas alkoholtartalommal, sok cukorral, késői szüret eredményeként), 

-     és a harmadik, szintén topkategóriás tétel a vicces nevű és címkéjű 2018-ban szüretelt Oh Deer volt, amelyen egy szarvas zuhan le a mélyből az útjelző táblán figyelmeztetésképp, és sok ásványos jegyet idéző, sós, még kicsit üde ízű, amely egy dűlőszelektált szőlőből, késői szürettel készült rajnai rizling.

Díjak nélkül nincs sikeres értékesítés

Mint Christer Sandahl-tól hallhattuk, meggyőződése, hogy nemzeti és nemzetközi díjak, aranyérmek  nélkül nehéznek tartja egy kisebb pincészet kellő népszerűsítését. Mert, mint elmondta, amint híre ment, hogy a közelmúltban két rangos magyarországi elismerést is bezsebeltek, rögtön megugrott saját webshopjukban és azoknál a magyarországi boros társaságoknál valamint értékesítőhelyeken boraik keresettsége, ahová a megállapodások szerint szállítanak. Egyik díj a már említett Grand Prix, azaz Magyar Borok Nagydíj, amivel a hazai borszakírók köre jutalmazta középkategóriás rajnai rizlingjüket, a másik pedig a szintén a közelmúltban kapott elismerés: a Magyar Sommelier Szövetség decemberben termelő kategóriában jutalmazta a badacsonyi Villa Sandahlt, és ítélte oda a Par Excellence díjat. Ezt a kitüntető elismerést azok a magyarországi vállalkozások kaphatják meg, ahol folyamatosan magas színvonalon állítanak elő borokat, ezzel járulva hozzá a hazai italfogyasztás színvonalának javításához és a magyar éttermi kultúra minőségének fejlesztéséhez.

Hogy kerülnek Svédország déli csücskén élő vállalkozók a badacsonyi Tanúhegyek vidékére?

És fűzhetnénk tovább azzal a kérdést, hogy miért pont a távoli Magyarországon próbálnak igazi rajnai rizlinget készíttetni – a sokkal közelebb fekvő németországi, autentikusabb terület helyett? Nos, Sandahl-ék már akkor eldöntötték, hogy rajnai rizling készítésébe fognak, amikor még nem tudták, hogy ezt hol fogják megvalósítani: ehhez a projekthez kerestek Európában megfelelő termőhelyet. Mindez 2003-ban, azaz lassan húsz éve történt, amikor Budapestről kirándultak a badacsonyi tájba, pincészeteket felkeresve, és már akkor eldöntötték, ez az a hely, amit keresnek. 2004-ben bele is vágtak elképzelésük megvalósításába, akkor még csupán 3 hektárnyi szőlőst vásárolva (később ezt bővítették folyamatosan, ma 10 hektárnyi területen gazdálkodnak), majd a kezdeti évek számukra kísérletezéssel, sok-sok tanulással telt. Fokozatosan oltották át tőkéiket, telepítettek újakat, alacsony terméskorlátozást vezettek be, és számokban kifejezve ma 4-5 tonna/hektáron gazdálkodnak évi 10-15 palacnyi bort termelve. Közben kiváló szakmai csapatot is létrehoztak, Palkó Zsolt főborász vezetésével. Aki elmondta, hisznek a késői szüret mellett a fiatal tételek palackban érlelés módjában, amihezs a parafadugó használata is szükséges. 

Céljuk nem kevés: világhírű borokat szeretnének készíteni badacsonyi pincészetükben, meggyőződésük, hogy ez sikerülni is fog, mert a tulajdonukban lévő szőlőterületen megvan minden ahhoz, hogy világhírűvé váljon a Magyarországon termő és leszürelt szőlőből születő rajnai rizling, megvan ehhez minden potenciál és lehetőség.