Idén átlagosan 165 ezer forintot szánunk a szállásra, aminek a kiválasztásánál a legfontosabb szempont a melegvizes medence (73 %) és a nyugalom (58%). A wellness hétvége és a félpanziós ellátás a favorit, lazításnak pedig tökéletes egy jóleső masszázs, ami a válaszadók 78%-nak a kedvence.

Itt van a lábunk alatt, és mégis a külföldiek gyógyulnak tőle!

Hazánk területének 80%-a alatt található termál- illetve gyógyvíz. Míg az orosz turistákat külön repülőjárat szállítja Hévízre, addig a magyarok nagy része vajmi keveset tud vizeink sokrétű felhasználhatóságáról valamint gyógyító erejéről. Még ha fel is keressük a gyógyvizeinket, akkor is pihenni megyünk (78%), és csak a válaszadóknak 16 %-a használja ki Földünk kincseit gyógyulási vagy rekreációs céllal. Szerettük volna kideríteni, hogy a válaszadóink mennyire vannak tisztában azzal, hogy milyen betegségek esetén használhatók vizeink. Még a legjobban köztudott mozgásszervi és reumatikus betegségeket is csak a megkérdezettek valamivel több, mint a fele jelölte meg, de a keringési zavarok gyógyításáról már csak a válaszadók 23%-nak volt tudomása. Ez azért is elszomorító, mert 2016-ban a halálozások több, mint feléért (54%) a szív- és érrendszeri megbetegedések feleltek. A harmadik leggyakoribb halálozással végződő betegség az emésztőszervi rendellenességek. Gyógyvizeinknek erre a problémára gyakorolt jótékony hatásáról csupán a válaszadók 24%-a van tisztában.

Hihetetlen gyógyerő, amit a magyarok negyede sosem használ

Hazánkban jelenleg 207 gyógyvíz van, de egy átlagos honfitársunk jó esetben 10-15-öt tud belőlük felsorolni. Gyógyvíznek nevezzük az olyan természetes ásványvizet, amelynek bizonyított gyógyhatása van, és hatóságilag is bevizsgált. Ide tartoznak az ismert, és kevésbe ismert gyógyfürdők és források, illetve az ivókutak is. Vizeinket nem aknázunk ki eléggé a gyógyulásunk, egészségünk érdekében. A lakosság fele évente 1-2 alkalommal jut el hagyományos fürdőbe, és 4 emberből 1 soha. Ráadásul a felmérés szerint ez nem pénz kérdése, a magasabb jövedelműek 25%-a soha nem keresi fel Magyarország folyékony kincsét, a termálvizet. Akik mégis látogatják a gyógyvizes fürdőinket, azoknak a 78%-a csak pihenést és kikapcsolódást keres, de a stresszoldás ezen formáját is csak a válaszadók 20%-a teszi havi rendszerességgel vagy annál gyakrabban. Nem meglepő adat, hogy megelőzési célzattal inkább az idősebb korosztály érkezik (55%), erre a középkorúak és fiatalabbak közül csak 38%-uk gondol.

A két legfontosabb szempont: csak melegvíz és nyugalom legyen!

A wellnesst mindenki inkább a téli időszakhoz köti, de a felmérés alapján ez nem lényeges, mivel az emberek zömének (55%) mindegy, mikor wellnessezik. Bár a téli csobbanást kétszer annyian preferálják, mint a nyárit, mégsem az időpont a fontos szempont. A lényeg, hogy lehessen lazulni a meleg vízben (73%), és ebben lehetőleg ne zavarjon minket senki (58%). Amennyiben jobban boncolgattuk ezt a kérdést, akkor a válaszadók a legfontosabb tényezőnek a fürdőhely kiválasztásánál a melegvizes medencét tartották. Utána nem sokkal a gyógyvizes medence futott be. Elsőre furcsának tűnhet, hogy egy sima meleg vizes medence megelőzte a gyógyvizet, de ha picit belegondolunk, akkor mégsem olyan meglepő. A kisebb gyerekkel érkezők nem tudják a gyógyvizes medencét kihasználni, illetve a melegebb víz egész napos ücsörgésre sem alkalmas. Ha már az ücsörgésnél tartunk: a jacuzzi majdnem olyan közkedvelt, mint az úszómedence. Egy szó, mint száz: minden jöhet, ami ellazít és relaxál.

Mediterrán nemzet a magyar – távol áll tőlünk az északi mentalitás!

A szaunák még mindig távol állnak a magyar közönségtől: még a kültéri napozás lehetősége is mérvadóbb egy wellness szálloda választásakor. Pedig a szaunák pozitív élettani hatásai vitathatatlanok: immunerősítő, meghűléses betegségek kezelésére kiváló, és hatékonyan alkalmazhatjuk allergiás problémák és ekcémás bőr állapotának javítására. A masszázs-szolgáltatás kedveltsége nem meglepő, tökéletesen illik a lazulást, pihenést kereső fáradt vendég programjába. A fitneszterem a legkevésbé érdekes a válaszadók szerint, így az kullog az utolsó helyen. Vajon miért nem szeretünk izzadni Se szauna, se sport, még a tornából is az aqua fitneszt szeretjük jobban a hagyományos gyógytorna helyett. Ilyen stresszben élünk? Ennyire el vagyunk fáradva? Vagy csak egyszerűen lusták volnánk? A magyarok biztosra mennek:

Nem bízunk a privát szállásokban

Mindenki maradjon a kaptafánál! Ez olvasható ki abból az adatból, hogy a megkérdezettek 99%-a hivatásos szállásadókban (pl. Szállodák, Motelek, Vendégházak) bízik jobban. S hogy kinek a szavára adunk? Erre kerestük a választ, és magasan vezet a barátok ajánlása. Ismerőseink véleményére és tapasztalataira hagyatkozunk, sokkal jobban bízunk ebben, mint az interneten található forrásokban. Ha mindenképpen a netet bújva választunk, akkor a fiatalabbak szkeptikusak a szállásadó saját weboldalával, inkább hagyatkoznak a véleménygyűjtő vagy az online szállásfoglaló oldalak véleményeire. Ez nem jellemző az idősebb korosztályra, ők a szállásadó saját weboldalának szavaznak nagyobb bizalmat a barátok véleménye után.

Mégsem a hasunk a lényeg?

Nem sajnáljuk a pénzt a wellness hétvégére, de mégis próbáljuk olcsóbban kihozni. Csak reggeli és vacsora: félpanzióra esküszik a megkérdezettek háromnegyede! Pedig sok esetben olcsóbban jönnének ki a vendégek az all inclusive ellátással, mint a városban sétálva egy jobb étterembe betérni. Kor szerinti bontásban az ellátási kép árnyaltabb. Bár az idősek körében a félpanzió (78%) megingathatatlan, addig a férfiak (17%), a fiatalabbak (17%), és a tehetősebbek (25%) azért kezdik felfedezni az all inclusive ellátás kényelmét.

Mézesen, olajosan, svédesen: erre a luxusra költenek a magyarok!

Felmérésünkből kiderült, hogy ha már valaki eljutott a wellness szállodába, akkor bizony megenged magának egy jóleső masszázst. A megkérdezettek körében toronymagasan vezet ez a szolgáltatás, 78%-uk erre tette le a voksát. Jóval utána kullog a torna szárazföldi és vízi változata: Aqua fitnesz (47%), gyógytorna (41%), persze ebből is a könnyebbet preferálva. Kevesen ismerik a súlyfürdőt (14.5%), ami pedig egy remek magyar találmány. A nyújtás hatására lehetővé válik a gerincoszlop porckorongjainak eredeti, egészséges állapotának visszaállítása. A kezelés a magyar reumatológia egyik legnagyobb gyakorlati jelentőséggel bíró felfedezése, mégsem szalad senki gyógyfürdőbe, ha becsípődött a háta.

Itt a bizonyíték: a kor bölccsé tesz!

Ha találtunk egy jól bevált szálláshelyet, miért kockáztassunk? Így gondolják a válaszadók is, akiknek több mint fele szeret visszatérni a megkedvelt helyekre. Ez amúgy egy pénztárcakímélő szokás is lehet, hiszen több szállodában várják a törzsvendégeket egyedi ajánlatokkal. A tendencia a korral még meghatározóbb. Az idősebbek 57%-a szívesen választja ugyanazt a szállodát, míg a fiatalabbak 67%-a szeret új helyeket felfedezni. Meglepő, hogy a válaszadók 75%-a nem külföldön nyaralt múlt évben, hanem belföldön választott szállást. Ugyancsak meglepő, hogy a sportolási lehetőségek minden korosztálynál a legkevésbé fontos szempont, és hogy a nyaralás alatt milyen kevés hangsúlyt kap az egészség megőrzése, vagy a rehabilitáció.

Úgy tűnik, hogy a wellness hazánkban összeforrt a jóleső semmittevés hétvégéjével, amibe már nem fér bele az aktív pihenés. Gyógyvizeinket sem aknázunk ki eléggé, a lakosság fele évente 1-2 alkalommal jut el hagyományos fürdőbe, ráadásnak 4 emberből 1 soha. Ha el is jutunk olyan helyre, ahol lehetőségünk van a gyógyító vizeinkben megmártózni, akkor is a kikapcsolódás és pihenés vezérel minket, és nem aknázzuk ki eléggé a természet adta lehetőségeket a gyógyulásunk, egészségünk érdekében.

*** A teljes kutatási anyag a http://www.danubiushotels.com/magazin/kutatas-2 oldalon található meg.

A kutatást online kérdőíves módszerrel a Danubius Hotels megbízásából a webformance Kft. végezte 5064 résztvevő bevonásával 2018. január és február között.