Mielőtt azonban az izgalmas verseny shortlisteseit megtekintettük a köveskáli topszálláshely kertjében – hiszen a butikhotel tulajdonosai egyfajta kultúrális misszióként öt éve meghirdetik és finanszírozzák ezt a különleges témájú versenyt, majd azt is lehetővé teszik, hogy bárki, aki Köveskálon feléjük jár, betérhessen ingyenesen megtekinteni a szabadtéri tárlatot –, előtte Smiló Dávid építész (Paradigma Ariadné Stúdió) urbanisztikai kérdésekkel foglalkozó előadásán vehettünk részt, amely során a fiatal szakember azt mutatta be, a kortárs szobrászművészet és egy város élete hogyan illeszthető össze, illetve. hogy a városokban megjelenő tárgyakat miképp érdemes értelmezni?

Művészet a városban

Művészet a köztereken, kulturális interakció a város utcáin, terein, vizuális gegek és pop-up urbanisztika – ezeket a témákat járta körbe az előadó. Szó volt egykori híres emberek szobrairól, emlékműveiről a városokban (p. Batthyány örökmécses), köztereken megjelenő művészetről (pl. ARC óriásplakát-kiállítás) a megszokottól eltérő vizuális ingerekről (itt az előadó Marton László:  Kiskirálylány (1972) alkotását említette példaként), szokatlan térhasználati elemekről (pl. a pesti rakparton nyáron elhelyezett utcatárgyakról) új térhasználatról (itt egy Los Angeles-i, instafotókra hívogató rózsaszín boltot láthattunk), valamint vizuális gegekről és egy ismert emlékhelyet, a berlini Holokaust memorialt (2005, Peter Eisemann alkotása) is említette a szakértő, aki kiemelte,

bár ezt a helyet sokan a mai generáció közül néhányan nem olyan formában keresik fel, amilyen célból készült, de az alkotás értéke és fontossága vitathatatlan.

Köztéri padokról, szobrokról és köztéri bútor kollekciókról is szó esett, valamint (pl. egy lakóteklep esetén, ahol sok ember él együtt) a közösségi tervezés fontosságáról, illetve arról, hogy e területen miképp csúszhatnak félre az alkotók találkozása a helyi lakosokkal.

Művészet Köveskálon: planetáris folklór, irányított lépések, napraforgóból kiesett szotyolák és űrkutya

Az október végéig ingyenesen megtekinthető tárlaton a szakmai zsűri által kiválasztott legjobbnak ítélt 14 pályamű látható. Kérdésünkre a zsűri tagjai elmondták, 25 pályázat érkezett az idei versenyre, ebből választotta ki a szakmai bírálóbizottság a shortlistre kerülteket.

Topor Tünde művészettörténész a győztes kihirdetése előtt elmondta, idén is nehéz volt győztest hirdetni a beérkező pályamunkákból, mert szinte mindegyikben találtak olyan izgalmas részletet, vagy elgondolást – amely alapján akár másik szobrász alkotásának is odaítélhették volna az első helyezést. Ráadásul, mint hallhattuk, a zsűri munkáját az is megnehezítette, hogy az ítészek közül két tag nem lehetett jelen a pályamunkák elbírálásakor, ők csak a világhálón keresztül nézhették meg a kiállított műalkotásokat.

A minőségi vendéglátást, a fenntarthatóságot szem előtt tartó Káli Art Inn butikhotel 2020-ban alakította meg óriási kertjében a Káli Art-Parkot, és írt ki először pályázatot szobrászművészek részére. A felhívásra már az első évben több tucat művész jelentkezett, azóta sincs ez másképp. A tulajdonosok szándéka, hogy a pályázat legalább tíz éven át, minden esztendőben folyamatos bemutatkozási és kiállítási lehetőséget biztosítson kortárs szobrászművészek részére.

Színes volt az idei pályázók köre: anyagfelhasználásban, témaválasztásban, és a művészek korosztályát tekintve is

- hallhattuk az idei verseny összegzéseként a műértő szakembertől, aki egyben a zsűri tagjaként is szerepelt. Rajta kívül Petrányi Zsolt művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője, Szabó Ádám Munkácsy-díjas szobrászművész, egyetemi docens, Tóth Pál Sándor gyűjteménykezelő, aki a tavalyi nyertes volt, a Munkácsy Mihály-díjas Gaál Tamás szobrászművész és Molnár Júlia és Héjja Róbert, a Káli Art Inn tulajdonosai bírálták el a pályaműveket.

A 2025-ös pályázat egymillió forintos díjazással járó elismerését végül Szalay Péternek ítélték oda Planetáris folklór című alkotásáért.

A győztes mű, mint hallhattuk a művészettörténésztől,

a szobrászat alapkérdéseit feszegeti: egy kétdimenziós műalkotás vajon hogyan képes megjelenni a 3 dimenziós térben?

Valamint – Vasarely zseniális alkotásainak nyomdokain haladva – geometrikus struktúrákat mutat be: két ököl látható rajta, az egyik odacsap, a másik ennek ellentmond. Az ütközés pillanatát próbálta a művész megfogni – sikerrel.

Végigsétálva a kerten, mindegyik kiállított darabról hallhattunk műértő magyarázatot.

Láttunk többek közt fémszobrot, növények beszélgetésének imitációját, irányított lépést egy boronába foglalva, napraforgóból kiesett szotyolákat mintázó alkotást, különböző fémkonstrukciókat, festett bronzszobrot (egy 81 éves művésznő alkotását), kisajtolt fémhulladékból nyert űrkutyát és sírkőmaradékokból összeállított alkotást.

A kiállított műalkotások Becskei Andor, Cséffai Györgyi, Detkovics Anikó, Galántai György, Jancsovics Orsolya, Mézes Tünde, Miklya Gábor, Mindák Gergely, Plank Antal, Ruppert János, Szalay Péter, Szilágyi Csilla, Várnagy Ildikó és Vizsolyi János művészek munkái.

A kiállítás nemcsak a művészek bemutatkozásának, az értő és nyitott közönség látogatásának lehetőségét teremti meg, hanem egyben minden évben különleges turisztikai attrakcióként is szolgál.

Érdekes pluszként, az idei shortlistre kerülő alkotások mellett – azoktól mindössze egy sövénnyel elválasztva -, láthatók az elmúlt évek győztes munkái is.

Igaz, az eddigi négy győztes darab helyett csupán három van jelen, mert a tavalyi győztest elfújta egy viharos szél.

A kiállított alkotások májustól októberig térítésmentesen, minden nap reggel 10 és 17 óra között tekinthetők meg.

Ez idő alatt számos rendezvény keretében ismerkedhet a nagyközönség a kortárs szobrászattal. Tárlatvezetés, gyűjtői vizit, kortárs tánc-performansz, jóga elmélyülés, irodalmi séta, reggeli piknik, néhány a programok közül. A szobrok mellett elhelyezett QR-kód segítségével digitális kalauz érhető el, amelyen keresztül a látogató megismerheti  az alkotó szándékát és üzenetét, a művek hátterét. A műalkotások egytől-egyig megvásárolhatók.